Psalms 56

1 To the Overseer. — 'On the Dumb Dove far off.' — A secret treasure of David, in the Philistines' taking hold of him in Gath. Favour me, O God, for man swallowed me up, All the day fighting he oppresseth me,

Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

2 Mine enemies have swallowed up all the day, For many [are] fighting against me, O most High,

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!

3 The day I am afraid I am confident toward Thee.

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

4 In God I praise His word, in God I have trusted, I fear not what flesh doth to me.

Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

5 All the day they wrest my words, Concerning me all their thoughts [are] for evil,

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

6 They assemble, they hide, they watch my heels, When they have expected my soul.

Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

7 By iniquity they escape, In anger the peoples put down, O God.

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

8 My wandering Thou hast counted, Thou — place Thou my tear in Thy bottle, Are they not in Thy book?

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

9 Then turn back do mine enemies in the day I call. This I have known, that God [is] for me.

Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

10 In God I praise the word, In Jehovah I praise the word.

Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.

11 In God I trusted, I fear not what man doth to me,

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

12 On me, O God, [are] Thy vows, I repay thank-offerings to Thee.

Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

13 For Thou hast delivered my soul from death, Dost Thou not my feet from falling? To walk habitually before God in the light of the living!

Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.