Psalms 49
1 To the Overseer. — By sons of Korah. A Psalm. Hear this, all ye peoples, Give ear, all ye inhabitants of the world.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2 Both low and high, together rich and needy.
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
3 My mouth speaketh wise things, And the meditations of my heart [are] things of understanding.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
4 I incline to a simile mine ear, I open with a harp my riddle:
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
5 Why do I fear in days of evil? The iniquity of my supplanters doth compass me.
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
6 Those trusting on their wealth, And in the multitude of their riches, Do shew themselves foolish.
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
7 A brother doth no one at all ransom, He doth not give to God his atonement.
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
8 And precious [is] the redemption of their soul, And it hath ceased — to the age.
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
9 And still he liveth for ever, He seeth not the pit.
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
10 For he seeth wise men die, Together the foolish and brutish perish, And have left to others their wealth.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
11 Their heart [is]: Their houses [are] to the age, Their tabernacles to all generations. They proclaimed their names over the lands.
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
12 And man in honour doth not remain, He hath been like the beasts, they have been cut off.
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
13 This their way [is] folly for them, And their posterity with their sayings are pleased. (Selah)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
14 As sheep for Sheol they have set themselves, Death doth afflict them, And the upright rule over them in the morning, And their form [is] for consumption. Sheol [is] a dwelling for him. (Sheol h7585)
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
15 Only, God doth ransom my soul from the hand of Sheol, For He doth receive me. (Selah) (Sheol h7585)
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol h7585)
16 Fear not, when one maketh wealth, When the honour of his house is abundant,
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
17 For at his death he receiveth nothing, His honour goeth not down after him.
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
18 For his soul in his life he blesseth, (And they praise thee when thou dost well for thyself.)
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
19 It cometh to the generation of his fathers, For ever they see not the light.
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
20 Man in honour, who understandest not, Hath been like the beasts, they have been cut off!
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
