< Psalms 22 >

1 To the Overseer, on 'The Hind of the Morning.' — A Psalm of David. My God, my God, why hast Thou forsaken me? Far from my salvation, The words of my roaring?
A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
2 My God, I call by day, and Thou answerest not, And by night, and there is no silence to me.
Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
3 And Thou [art] holy, Sitting — the Praise of Israel.
Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
4 In Thee did our fathers trust — they trusted, And Thou dost deliver them.
te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
5 Unto Thee they cried, and were delivered, In Thee they trusted, and were not ashamed.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 And I [am] a worm, and no man, A reproach of man, and despised of the people.
De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
7 All beholding me do mock at me, They make free with the lip — shake the head,
Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
8 'Roll unto Jehovah, He doth deliver him, He doth deliver him, for he delighted in him.'
Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
9 For thou [art] He bringing me forth from the womb, Causing me to trust, On the breasts of my mother.
Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
10 On Thee I have been cast from the womb, From the belly of my mother Thou [art] my God.
te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
11 Be not far from me, For adversity is near, for there is no helper.
Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
12 Many bulls have surrounded me, Mighty ones of Bashan have compassed me,
Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
13 They have opened against me their mouth, A lion tearing and roaring.
fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
14 As waters I have been poured out, And separated themselves have all my bones, My heart hath been like wax, It is melted in the midst of my bowels.
Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
15 Dried up as an earthen vessel is my power, And my tongue is cleaving to my jaws.
Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
16 And to the dust of death thou appointest me, For surrounded me have dogs, A company of evil doers have compassed me, Piercing my hands and my feet.
Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
17 I count all my bones — they look expectingly, They look upon me,
megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
18 They apportion my garments to themselves, And for my clothing they cause a lot to fall.
Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
19 And Thou, O Jehovah, be not far off, O my strength, to help me haste.
Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
20 Deliver from the sword my soul, From the paw of a dog mine only one.
Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
21 Save me from the mouth of a lion: — And — from the horns of the high places Thou hast answered me!
Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
22 I declare Thy name to my brethren, In the midst of the assembly I praise Thee.
Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
23 Ye who fear Jehovah, praise ye Him, All the seed of Jacob, honour ye Him, And be afraid of Him, all ye seed of Israel.
Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
24 For He hath not despised, nor abominated, The affliction of the afflicted, Nor hath He hidden His face from him, And in his crying unto Him He heareth.
Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
25 Of Thee my praise [is] in the great assembly. My vows I complete before His fearers.
Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
26 The humble do eat and are satisfied, Praise Jehovah do those seeking Him, Your heart doth live for ever.
Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
27 Remember and return unto Jehovah, Do all ends of the earth, And before Thee bow themselves, Do all families of the nations,
Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
28 For to Jehovah [is] the kingdom, And He is ruling among nations.
Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
29 And the fat ones of earth have eaten, And they bow themselves, Before Him bow do all going down to dust, And he [who] hath not revived his soul.
Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
30 A seed doth serve Him, It is declared of the Lord to the generation.
Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
31 They come and declare His righteousness, To a people that is borne, that He hath made!
jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!

< Psalms 22 >