Psalms 16
1 A Secret Treasure of David. Preserve me, O God, for I did trust in Thee.
Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
2 Thou hast said to Jehovah, 'My Lord Thou [art];' My good [is] not for thine own sake;
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
3 For the holy ones who [are] in the land, And the honourable, all my delight [is] in them.
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
4 Multiplied are their griefs, [Who] have hastened backward; I pour not out their libations of blood, Nor do I take up their names on my lips.
Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
5 Jehovah [is] the portion of my share, and of my cup, Thou — Thou dost uphold my lot.
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
6 Lines have fallen to me in pleasant places, Yea, a beauteous inheritance [is] for me.
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
7 I bless Jehovah who hath counselled me; Also [in] the nights my reins instruct me.
Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
8 I did place Jehovah before me continually, Because — at my right hand I am not moved.
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
9 Therefore hath my heart been glad, And my honour doth rejoice, Also my flesh dwelleth confidently:
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
10 For Thou dost not leave my soul to Sheol, Nor givest thy saintly one to see corruption. (Sheol h7585)
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol h7585)
11 Thou causest me to know the path of life; Fulness of joys [is] with Thy presence, Pleasant things by Thy right hand for ever!
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
