Psalms 107
1 'Give ye thanks to Jehovah, For good, for to the age [is] His kindness:'
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Let the redeemed of Jehovah say, Whom He redeemed from the hand of an adversary.
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 And from the lands hath gathered them, From east and from west, From north, and from the sea.
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 They wandered in a wilderness, in a desert by the way, A city of habitation they have not found.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Hungry — yea — thirsty, Their soul in them becometh feeble,
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 And they cry unto Jehovah in their adversity, From their distress He delivereth them,
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 And causeth them to tread in a right way, To go unto a city of habitation.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 They confess to Jehovah His kindness, And His wonders to the sons of men.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 For He hath satisfied a longing soul, And a hungry soul hath filled [with] goodness.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 Inhabitants of dark places and death-shade, Prisoners of affliction and of iron,
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 Because they changed the saying of God, And the counsel of the Most High despised.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 And He humbleth with labour their heart, They have been feeble, and there is no helper.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 And they cry unto Jehovah in their adversity, From their distresses He saveth them.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 He bringeth them out from the dark place, And death-shade, And their bands He draweth away.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 They confess to Jehovah His kindness, And His wonders to the sons of men.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 For He hath broken doors of brass, And bars of iron He hath cut.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Fools, by means of their transgression, And by their iniquities, afflict themselves.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 All food doth their soul abominate, And they come nigh unto the gates of death,
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 And cry unto Jehovah in their adversity, From their distresses He saveth them,
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 He sendeth His word and healeth them, And delivereth from their destructions.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 They confess to Jehovah His kindness, And His wonders to the sons of men,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 And they sacrifice sacrifices of thanksgiving, And recount His works with singing.
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 Those going down [to] the sea in ships, Doing business in many waters,
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 They have seen the works of Jehovah, And His wonders in the deep.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 And He saith, and appointeth a tempest, And it lifteth up its billows,
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 They go up [to] the heavens, they go down [to] the depths, Their soul in evil is melted.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 They reel to and fro, and move as a drunkard, And all their wisdom is swallowed up.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 And they cry to Jehovah in their adversity, And from their distresses He bringeth them out.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 He establisheth a whirlwind to a calm, And hushed are their billows.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 And they rejoice because they are quiet, And He leadeth them to the haven of their desire.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 They confess to Jehovah His kindness, And His wonders to the sons of men,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 And they exalt Him in the assembly of the people, And in the seat of the elders praise Him.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 He maketh rivers become a wilderness, And fountains of waters become dry land.
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 A fruitful land becometh a barren place, For the wickedness of its inhabitants.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 He maketh a wilderness become a pool of water, And a dry land become fountains of waters.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 And He causeth the hungry to dwell there, And they prepare a city of habitation.
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 And they sow fields, and plant vineyards, And they make fruits of increase.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 And He blesseth them, and they multiply exceedingly, And their cattle He doth not diminish.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 And they are diminished, and bow down, By restraint, evil, and sorrow.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 He is pouring contempt upon nobles, And causeth them to wander in vacancy — no way.
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 And setteth on high the needy from affliction, And placeth families as a flock.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 The upright do see and rejoice, And all perversity hath shut her mouth.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Who [is] wise, and observeth these? They understand the kind acts of Jehovah!
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
