Proverbs 7
1 My son! keep my sayings, And my commands lay up with thee.
Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
2 Keep my commands, and live, And my law as the pupil of thine eye.
Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3 Bind them on thy fingers, Write them on the tablet of thy heart.
Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4 Say to wisdom, 'My sister Thou [art].' And cry to understanding, 'Kinswoman!'
Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5 To preserve thee from a strange woman, From a stranger who hath made smooth her sayings.
hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6 For, at a window of my house, Through my casement I have looked out,
Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7 And I do see among the simple ones, I discern among the sons, A young man lacking understanding,
Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8 Passing on in the street, near her corner, And the way [to] her house he doth step,
elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9 In the twilight — in the evening of day, In the darkness of night and blackness.
szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10 And, lo, a woman to meet him — (A harlot's dress, and watchful of heart,
S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11 Noisy she [is], and stubborn, In her house her feet rest not.
zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12 Now in an out-place, now in broad places, And near every corner she lieth in wait) —
egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13 And she laid hold on him, and kissed him, She hath hardened her face, and saith to him,
Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14 'Sacrifices of peace-offerings [are] by me, To-day I have completed my vows.
Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15 Therefore I have come forth to meet thee, To seek earnestly thy face, and I find thee.
azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16 [With] ornamental coverings I decked my couch, Carved works — cotton of Egypt.
Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17 I sprinkled my bed — myrrh, aloes, and cinnamon.
behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18 Come, we are filled [with] loves till the morning, We delight ourselves in loves.
Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19 For the man is not in his house, He hath gone on a long journey.
Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20 A bag of money he hath taken in his hand, At the day of the new moon he cometh to his house.'
a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21 She turneth him aside with the abundance of her speech, With the flattery of her lips she forceth him.
Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22 He is going after her straightway, As an ox unto the slaughter he cometh, And as a fetter unto the chastisement of a fool,
Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23 Till an arrow doth split his liver, As a bird hath hastened unto a snare, And hath not known that it [is] for its life.
mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24 And now, ye sons, hearken to me, And give attention to sayings of my mouth.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25 Let not thy heart turn unto her ways, Do not wander in her paths,
ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26 For many [are] the wounded she caused to fall, And mighty [are] all her slain ones.
mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
