< Proverbs 3 >

1 My son! my law forget not, And my commands let thy heart keep,
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 For length of days and years, Life and peace they do add to thee.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Let not kindness and truth forsake thee, Bind them on thy neck, Write them on the tablet of thy heart,
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 And find grace and good understanding In the eyes of God and man.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Trust unto Jehovah with all thy heart, And unto thine own understanding lean not.
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 In all thy ways know thou Him, And He doth make straight thy paths.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Be not wise in thine own eyes, Fear Jehovah, and turn aside from evil.
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Healing it is to thy navel, And moistening to thy bones.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honour Jehovah from thy substance, And from the beginning of all thine increase;
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 And filled are thy barns [with] plenty, And [with] new wine thy presses break forth.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Chastisement of Jehovah, my son, despise not, And be not vexed with His reproof,
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 For whom Jehovah loveth He reproveth, Even as a father the son He is pleased with.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 O the happiness of a man [who] hath found wisdom, And of a man [who] bringeth forth understanding.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 For better [is] her merchandise Than the merchandise of silver, And than gold — her increase.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Precious she [is] above rubies, And all thy pleasures are not comparable to her.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Length of days [is] in her right hand, In her left [are] wealth and honour.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Her ways [are] ways of pleasantness, And all her paths [are] peace.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 A tree of life she [is] to those laying hold on her, And whoso is retaining her [is] happy.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Jehovah by wisdom did found the earth, He prepared the heavens by understanding.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By His knowledge depths have been rent, And clouds do drop dew.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son! let them not turn from thine eyes, Keep thou wisdom and thoughtfulness,
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 And they are life to thy soul, and grace to thy neck.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Then thou goest thy way confidently, And thy foot doth not stumble.
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 If thou liest down, thou art not afraid, Yea, thou hast lain down, And sweet hath been thy sleep.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Be not afraid of sudden fear, And of the desolation of the wicked when it cometh.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 For Jehovah is at thy side, And He hath kept thy foot from capture.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Withhold not good from its owners, When thy hand [is] toward God to do [it].
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Say not thou to thy friend, 'Go, and return, and to-morrow I give,' And substance with thee.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Devise not against thy neighbour evil, And he sitting confidently with thee.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Strive not with a man without cause, If he have not done thee evil.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Be not envious of a man of violence, Nor fix thou on any of his ways.
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 For an abomination to Jehovah [is] the perverted, And with the upright [is] His secret counsel.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 The curse of Jehovah [is] in the house of the wicked. And the habitation of the righteous He blesseth.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 If the scorners He doth scorn, Yet to the humble He doth give grace.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 Honour do the wise inherit, And fools are bearing away shame!
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.

< Proverbs 3 >