< Proverbs 23 >
1 When thou sittest to eat with a ruler, Thou considerest diligently that which [is] before thee,
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 And thou hast put a knife to thy throat, If thou [art] a man of appetite.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Have no desire to his dainties, seeing it [is] lying food.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Labour not to make wealth, From thine own understanding cease, Dost thou cause thine eyes to fly upon it? Then it is not.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 For wealth maketh to itself wings, As an eagle it flieth to the heavens.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Eat not the bread of an evil eye, And have no desire to his dainties,
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For as he hath thought in his soul, so [is] he, 'Eat and drink,' saith he to thee, And his heart [is] not with thee.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Thy morsel thou hast eaten thou dost vomit up, And hast marred thy words that [are] sweet.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 In the ears of a fool speak not, For he treadeth on the wisdom of thy words.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Remove not a border of olden times, And into fields of the fatherless enter not,
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 For their Redeemer [is] strong, He doth plead their cause with thee.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Bring in to instruction thy heart, And thine ear to sayings of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Withhold not from a youth chastisement, When thou smitest him with a rod he dieth not.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 Thou with a rod smitest him, And his soul from Sheol thou deliverest. (Sheol )
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
15 My son, if thy heart hath been wise, My heart rejoiceth, even mine,
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 And my reins exult when thy lips speak uprightly.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not thy heart be envious at sinners, But — in the fear of Jehovah all the day.
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 For, is there a posterity? Then thy hope is not cut off.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hear thou, my son, and be wise, And make happy in the way thy heart,
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Be not thou among quaffers of wine, Among gluttonous ones of flesh,
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For the quaffer and glutton become poor, And drowsiness clotheth with rags.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hearken to thy father, who begat thee, And despise not thy mother when she hath become old.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Truth buy, and sell not, Wisdom, and instruction, and understanding,
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 The father of the righteous rejoiceth greatly, The begetter of the wise rejoiceth in him.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Rejoice doth thy father and thy mother, Yea, she that bare thee is joyful.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Give, my son, thy heart to me, And let thine eyes watch my ways.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For a harlot [is] a deep ditch, And a strange woman [is] a strait pit.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 She also, as catching prey, lieth in wait, And the treacherous among men she increaseth.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Who hath woe? who hath sorrow? Who hath contentions? who hath plaint? Who hath wounds without cause? Who hath redness of eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Those tarrying by the wine, Those going in to search out mixed wine.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 See not wine when it showeth itself red, When it giveth in the cup its colour, It goeth up and down through the upright.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Its latter end — as a serpent it biteth, And as a basilisk it stingeth.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Thine eyes see strange women, And thy heart speaketh perverse things.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 And thou hast been as one lying down in the heart of the sea, And as one lying down on the top of a mast.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 'They smote me, I have not been sick, They beat me, I have not known. When I awake — I seek it yet again!'
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.