Proverbs 22
1 A name is chosen rather than much wealth, Than silver and than gold — good grace.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Rich and poor have met together, The Maker of them all [is] Jehovah.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 The prudent hath seen the evil, and is hidden, And the simple have passed on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The end of humility [is] the fear of Jehovah, Riches, and honour, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns — snares [are] in the way of the perverse, Whoso is keeping his soul is far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Give instruction to a youth about his way, Even when he is old he turneth not from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich over the poor ruleth, And a servant [is] the borrower to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Whoso is sowing perverseness reapeth sorrow, And the rod of his anger weareth out.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 The good of eye — he is blessed, For he hath given of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out a scorner — and contention goeth out, And strife and shame cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Whoso is loving cleanness of heart, Grace [are] his lips, a king [is] his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of Jehovah have kept knowledge, And He overthroweth the words of the treacherous.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slothful hath said, 'A lion [is] without, In the midst of the broad places I am slain.'
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 A deep pit [is] the mouth of strange women, The abhorred of Jehovah falleth there.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Folly is bound up in the heart of a youth, The rod of chastisement putteth it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He is oppressing the poor to multiply to him, He is giving to the rich — only to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thine ear, and hear words of the wise, And thy heart set to my knowledge,
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For they are pleasant when thou dost keep them in thy heart, They are prepared together for thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy trust may be in Jehovah, I caused thee to know to-day, even thou.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have I not written to thee three times With counsels and knowledge?
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 To cause thee to know the certainty of sayings of truth, To return sayings of truth to those sending thee.
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor because he [is] poor, And bruise not the afflicted in the gate.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For Jehovah pleadeth their cause, And hath spoiled the soul of their spoilers.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Shew not thyself friendly with an angry man, And with a man of fury go not in,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his paths, And have received a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not thou among those striking hands, Among sureties [for] burdens.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast nothing to pay, Why doth he take thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not a border of olden times, That thy fathers have made.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Hast thou seen a man speedy in his business? Before kings he doth station himself, He stations not himself before obscure men!
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
