Proverbs 19
1 Better [is] the poor walking in his integrity, Than the perverse [in] his lips, who [is] a fool.
Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
2 Also, without knowledge the soul [is] not good, And the hasty in feet is sinning.
Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
3 The folly of man perverteth his way, And against Jehovah is his heart wroth.
Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
4 Wealth addeth many friends, And the poor from his neighbour is separated.
A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
5 A false witness is not acquitted, Whoso breatheth out lies is not delivered.
Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
6 Many entreat the face of the noble, And all have made friendship to a man of gifts.
Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
7 All the brethren of the poor have hated him, Surely also his friends have been far from him, He is pursuing words — they are not!
A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
8 Whoso is getting heart is loving his soul, He is keeping understanding to find good.
A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
9 A false witness is not acquitted, And whoso breatheth out lies perisheth.
Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
10 Luxury is not comely for a fool, Much less for a servant to rule among princes.
Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
11 The wisdom of a man hath deferred his anger, And his glory [is] to pass over transgression.
Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
12 The wrath of a king [is] a growl as of a young lion, And as dew on the herb his good-will.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
13 A calamity to his father [is] a foolish son, And the contentions of a wife [are] a continual dropping.
Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
14 House and wealth [are] the inheritance of fathers, And from Jehovah [is] an understanding wife.
Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
15 Sloth causeth deep sleep to fall, And an indolent soul doth hunger.
Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
16 Whoso is keeping the command is keeping his soul, Whoso is despising His ways dieth.
A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
17 Whoso is lending [to] Jehovah is favouring the poor, And his deed He repayeth to him.
Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
18 Chastise thy son, for there is hope, And to put him to death lift not up thy soul.
Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
19 A man of great wrath is bearing punishment, For, if thou dost deliver, yet again thou dost add.
A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
20 Hear counsel and receive instruction, So that thou art wise in thy latter end.
Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
21 Many [are] the purposes in a man's heart, And the counsel of Jehovah it standeth.
Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
22 The desirableness of a man [is] his kindness, And better [is] the poor than a liar.
Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
23 The fear of Jehovah [is] to life, And satisfied he remaineth — he is not charged with evil.
Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
24 The slothful hath hidden his hand in a dish, Even unto his mouth he bringeth it not back.
Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
25 A scorner smite, and the simple acts prudently, And give reproof to the intelligent, He understandeth knowledge.
A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
26 Whoso is spoiling a father causeth a mother to flee, A son causing shame, and bringing confusion.
Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
27 Cease, my son, to hear instruction — To err from sayings of knowledge.
Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
28 A worthless witness scorneth judgment, And the mouth of the wicked swalloweth iniquity.
Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
29 Judgments have been prepared for scorners, And stripes for the back of fools!
Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
