< Proverbs 17 >
1 Better [is] a dry morsel, and rest with it, Than a house full of the sacrifices of strife.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 A wise servant ruleth over a son causing shame, And in the midst of brethren He apportioneth an inheritance.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 A refining pot [is] for silver, and a furnace for gold, And the trier of hearts [is] Jehovah.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 An evil doer is attentive to lips of vanity, Falsehood is giving ear to a mischievous tongue.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 Whoso is mocking at the poor Hath reproached his Maker, Whoso is rejoicing at calamity is not acquitted.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Sons' sons [are] the crown of old men, And the glory of sons [are] their fathers.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Not comely for a fool is a lip of excellency, Much less for a noble a lip of falsehood.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 A stone of grace [is] the bribe in the eyes of its possessors, Whithersoever it turneth, it prospereth.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Whoso is covering transgression is seeking love, And whoso is repeating a matter Is separating a familiar friend.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Rebuke cometh down on the intelligent More than a hundred stripes on a fool.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 An evil man seeketh only rebellion, And a fierce messenger is sent against him.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 The meeting of a bereaved bear by a man, And — not a fool in his folly.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 Whoso is returning evil for good, Evil moveth not from his house.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 The beginning of contention [is] a letting out of waters, And before it is meddled with leave the strife.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 Whoso is justifying the wicked, And condemning the righteous, Even both of these [are] an abomination to Jehovah.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 Why [is] this — a price in the hand of a fool to buy wisdom, And a heart there is none?
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 At all times is the friend loving, And a brother for adversity is born.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 A man lacking heart is striking hands, A surety he becometh before his friend.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 Whoso is loving transgression is loving debate, Whoso is making high his entrance is seeking destruction.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 The perverse of heart findeth not good, And the turned in his tongue falleth into evil.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 Whoso is begetting a fool hath affliction for it, Yea, the father of a fool rejoiceth not.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 A rejoicing heart doth good to the body, And a smitten spirit drieth the bone.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 A bribe from the bosom the wicked taketh, To turn aside the paths of judgment.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 The face of the intelligent [is] to wisdom, And the eyes of a fool — at the end of the earth.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 A provocation to his father [is] a foolish son, And bitterness to her that bare him.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Also, to fine the righteous is not good, To smite nobles for uprightness.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 One acquainted with knowledge is sparing his words, And the cool of temper [is] a man of understanding.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Even a fool keeping silence is reckoned wise, He who is shutting his lips intelligent!
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.