Proverbs 12
1 Whoso is loving instruction, is loving knowledge, And whoso is hating reproof [is] brutish.
A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
2 The good bringeth forth favour from Jehovah, And the man of wicked devices He condemneth.
A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
3 A man is not established by wickedness, And the root of the righteous is not moved.
Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
4 A virtuous woman [is] a crown to her husband, And as rottenness in his bones [is] one causing shame.
A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
5 The thoughts of the righteous [are] justice, The counsels of the wicked — deceit.
Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
6 The words of the wicked [are]: 'Lay wait for blood,' And the mouth of the upright delivereth them.
Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
7 Overthrow the wicked, and they are not, And the house of the righteous standeth.
Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
8 According to his wisdom is a man praised, And the perverted of heart becometh despised.
Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
9 Better [is] the lightly esteemed who hath a servant, Than the self-honoured who lacketh bread.
Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
10 The righteous knoweth the life of his beast, And the mercies of the wicked [are] cruel.
Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
11 Whoso is tilling the ground is satisfied [with] bread, And whoso is pursuing vanities is lacking heart,
A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12 The wicked hath desired the net of evil doers, And the root of the righteous giveth.
Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
13 In transgression of the lips [is] the snare of the wicked, And the righteous goeth out from distress.
Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
14 From the fruit of the mouth [is] one satisfied [with] good, And the deed of man's hands returneth to him.
Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
15 The way of a fool [is] right in his own eyes, And whoso is hearkening to counsel [is] wise.
A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
16 The fool — in a day is his anger known, And the prudent is covering shame.
A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
17 Whoso uttereth faithfulness declareth righteousness, And a false witness — deceit.
A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18 A rash speaker is like piercings of a sword, And the tongue of the wise is healing.
Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
19 The lip of truth is established for ever, And for a moment — a tongue of falsehood.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
20 Deceit [is] in the heart of those devising evil, And to those counselling peace [is] joy.
Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
21 No iniquity is desired by the righteous, And the wicked have been full of evil.
Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
22 An abomination to Jehovah [are] lying lips, And stedfast doers [are] his delight.
Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
23 A prudent man is concealing knowledge, And the heart of fools proclaimeth folly.
Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
24 The hand of the diligent ruleth, And slothfulness becometh tributary.
A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
25 Sorrow in the heart of a man boweth down, And a good word maketh him glad.
A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
26 The righteous searcheth his companion, And the way of the wicked causeth them to err.
Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
27 The slothful roasteth not his hunting, And the wealth of a diligent man is precious.
Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
28 In the path of righteousness [is] life, And in the way of [that] path [is] no death!
Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
