Proverbs 1
1 Proverbs of Solomon, son of David, king of Israel:
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 For knowing wisdom and instruction, For understanding sayings of intelligence,
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 For receiving the instruction of wisdom, Righteousness, judgment, and uprightness,
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 For giving to simple ones — prudence, To a youth — knowledge and discretion.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 (The wise doth hear and increaseth learning, And the intelligent doth obtain counsels.)
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 For understanding a proverb and its sweetness, Words of the wise and their acute sayings.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Fear of Jehovah [is] a beginning of knowledge, Wisdom and instruction fools have despised!
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Hear, my son, the instruction of thy father, And leave not the law of thy mother,
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 For a graceful wreath [are] they to thy head, And chains to thy neck.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 My son, if sinners entice thee be not willing.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 If they say, 'Come with us, we lay wait for blood, We watch secretly for the innocent without cause,
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 Every precious substance we find, We fill our houses [with] spoil,
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Thy lot thou dost cast among us, One purse is — to all of us.'
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 My son! go not in the way with them, Withhold thy foot from their path,
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 For their feet to evil do run, And they haste to shed blood.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Surely in vain is the net spread out before the eyes of any bird.
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 And they for their own blood lay wait, They watch secretly for their own lives.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 So [are] the paths of every gainer of dishonest gain, The life of its owners it taketh.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Wisdom in an out-place crieth aloud, In broad places she giveth forth her voice,
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 At the head of the multitudes she calleth, In the openings of the gates, In the city her sayings she saith:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 'Till when, ye simple, do ye love simplicity? And have scorners their scorning desired? And do fools hate knowledge?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Turn back at my reproof, lo, I pour forth to you my spirit, I make known my words with you.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Because I have called, and ye refuse, I stretched out my hand, and none is attending,
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 And ye slight all my counsel, And my reproof ye have not desired.
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 I also in your calamity do laugh, I deride when your fear cometh,
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 When your fear cometh as destruction, And your calamity as a hurricane doth come, When on you come adversity and distress.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Then they call me, and I do not answer, They seek me earnestly, and find me not.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Because that they have hated knowledge, And the fear of Jehovah have not chosen.
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 They have not consented to my counsel, They have despised all my reproof,
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 And they eat of the fruit of their way, And from their own counsels they are filled.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 For the turning of the simple slayeth them, And the security of the foolish destroyeth them.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 And whoso is hearkening to me dwelleth confidently, And [is] quiet from fear of evil!'
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
