Matthew 5
1 And having seen the multitudes, he went up to the mount, and he having sat down, his disciples came to him,
Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felment a hegyre, leült, és odamentek hozzá tanítványai.
2 and having opened his mouth, he was teaching them, saying:
És megnyitva száját, így tanította őket:
3 'Happy the poor in spirit — because theirs is the reign of the heavens.
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
4 'Happy the mourning — because they shall be comforted.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
5 'Happy the meek — because they shall inherit the land.
Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
6 'Happy those hungering and thirsting for righteousness — because they shall be filled.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
7 'Happy the kind — because they shall find kindness.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
8 'Happy the clean in heart — because they shall see God.
Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
9 'Happy the peacemakers — because they shall be called Sons of God.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10 'Happy those persecuted for righteousness' sake — because theirs is the reign of the heavens.
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
11 'Happy are ye whenever they may reproach you, and may persecute, and may say any evil thing against you falsely for my sake —
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket, gonosz hazugságokat mondanak rólatok énmiattam.
12 rejoice ye and be glad, because your reward [is] great in the heavens, for thus did they persecute the prophets who were before you.
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek éltek.“
13 'Ye are the salt of the land, but if the salt may lose savour, in what shall it be salted? for nothing is it good henceforth, except to be cast without, and to be trodden down by men.
„Ti vagytok a földnek sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14 'Ye are the light of the world, a city set upon a mount is not able to be hid;
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetik el a hegyen épült várost.
15 nor do they light a lamp, and put it under the measure, but on the lamp-stand, and it shineth to all those in the house;
Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem hogy a gyertyatartóba, hogy fényljék mindazoknak, akik a házban vannak.
16 so let your light shine before men, that they may see your good works, and may glorify your Father who [is] in the heavens.
Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.“
17 'Do not suppose that I came to throw down the law or the prophets — I did not come to throw down, but to fulfil;
„Ne gondoljátok, hogy a törvénynek vagy a prófétáknak eltörléséért jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18 for, verily I say to you, till that the heaven and the earth may pass away, one iota or one tittle may not pass away from the law, till that all may come to pass.
Mert bizony mondom néktek, míg az ég és föld el nem múlik, a törvényből egy ióta vagy egyetlen pontocska sem múlik el, amíg minden be nem teljesedik.
19 'Whoever therefore may loose one of these commands — the least — and may teach men so, least he shall be called in the reign of the heavens, but whoever may do and may teach [them], he shall be called great in the reign of the heavens.
Ezért ha valaki csak egyet is eltöröl a legkisebb parancsolatok közül, és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lesz; ha pedig valaki eszerint cselekszik, és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lesz.
20 'For I say to you, that if your righteousness may not abound above that of the scribes and Pharisees, ye may not enter to the reign of the heavens.
Mert mondom néktek, ha a ti igazságtok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21 'Ye heard that it was said to the ancients: Thou shalt not kill, and whoever may kill shall be in danger of the judgment;
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre.«
22 but I — I say to you, that every one who is angry at his brother without cause, shall be in danger of the judgment, and whoever may say to his brother, Empty fellow! shall be in danger of the sanhedrim, and whoever may say, Rebel! shall be in danger of the gehenna of the fire. (Geenna g1067)
Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: ostoba, méltó a főtörvényszékre; aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
23 'If, therefore, thou mayest bring thy gift to the altar, and there mayest remember that thy brother hath anything against thee,
Ezért, ha ajándékodat az oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened,
24 leave there thy gift before the altar, and go — first be reconciled to thy brother, and then having come bring thy gift.
hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, és menj el, és előbb békülj meg atyádfiával, és azután visszajőve vidd fel ajándékodat.
25 'Be agreeing with thy opponent quickly, while thou art in the way with him, that the opponent may not deliver thee to the judge, and the judge may deliver thee to the officer, and to prison thou mayest be cast,
Légy jóakarója ellenségednek hamar, amíg az úton együtt vagy vele, hogy ellenséged valamiképpen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöcbe ne vessen téged.
26 verily I say to thee, thou mayest not come forth thence till that thou mayest pay the last farthing.
Bizony mondom néked: ki nem jössz onnan, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
27 'Ye heard that it was said to the ancients: Thou shalt not commit adultery;
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodj!
28 but I — I say to you, that every one who is looking on a woman to desire her, did already commit adultery with her in his heart.
Én pedig azt mondom nektek, ha valaki gonosz kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott azzal az ő szívében.
29 'But, if thy right eye doth cause thee to stumble, pluck it out and cast from thee, for it is good to thee that one of thy members may perish, and not thy whole body be cast to gehenna. (Geenna g1067)
Ha pedig jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el a tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
30 'And, if thy right hand doth cause thee to stumble, cut it off, and cast from thee, for it is good to thee that one of thy members may perish, and not thy whole body be cast to gehenna. (Geenna g1067)
És ha jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
31 'And it was said, That whoever may put away his wife, let him give to her a writing of divorce;
Megmondatott továbbá: »Ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.«
32 but I — I say to you, that whoever may put away his wife, save for the matter of whoredom, doth make her to commit adultery; and whoever may marry her who hath been put away doth commit adultery.
Én pedig azt mondom nektek: Ha valaki elbocsátja feleségét, a paráznaság esetét kivéve, az paráznává teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz el, paráznaságot követ el.
33 'Again, ye heard that it was said to the ancients: Thou shalt not swear falsely, but thou shalt pay to the Lord thine oaths;
Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Hamisan ne esküdj, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.«
34 but I — I say to you, not to swear at all; neither by the heaven, because it is the throne of God,
Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Istennek királyi széke,
35 nor by the earth, because it is His footstool, nor by Jerusalem, because it is a city of a great king,
se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Királynak városa;
36 nor by thy head mayest thou swear, because thou art not able one hair to make white or black;
de ne esküdj saját fejedre se, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé,
37 but let your word be, Yes, Yes, No, No, and that which is more than these is of the evil.
hanem legyen a ti beszédetekben az igen igen, a nem nem; ami pedig ezeken felül van, az a gonosztól való.
38 'Ye heard that it was said: Eye for eye, and tooth for tooth;
Hallottátok, hogy megmondatott: »szemet szemért és fogat fogért.«
39 but I — I say to you, not to resist the evil, but whoever shall slap thee on thy right cheek, turn to him also the other;
Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.
40 and whoever is willing to take thee to law, and thy coat to take — suffer to him also the cloak.
És aki törvénykezni akar fölötted, és elvenni az alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is.
41 'And whoever shall impress thee one mile, go with him two,
És aki téged egy mérföldre akar kényszeríteni, menj el vele kettőre.
42 to him who is asking of thee be giving, and him who is willing to borrow from thee thou mayest not turn away.
Aki tőled kér, adj neki, és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43 'Ye heard that it was said: Thou shalt love thy neighbour, and shalt hate thine enemy;
Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.«
44 but I — I say to you, Love your enemies, bless those cursing you, do good to those hating you, and pray for those accusing you falsely, and persecuting you,
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.
45 that ye may be sons of your Father in the heavens, because His sun He doth cause to rise on evil and good, and He doth send rain on righteous and unrighteous.
Hogy a mennyei Atyátok fiai legyetek, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46 'For, if ye may love those loving you, what reward have ye? do not also the tax-gatherers the same?
Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat vártok? Avagy a vámszedők is nem ugyanezt cselekszik-e?
47 and if ye may salute your brethren only, what do ye abundant? do not also the tax-gatherers so?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mit tesztek másoknál többet? A vámszedők is nem ugyanígy cselekszenek-e?
48 ye shall therefore be perfect, as your Father who [is] in the heavens is perfect.
Legyetek azért tökéletesek, miként mennyei Atyátok tökéletes.“
