< Mark 6 >
1 And he went forth thence, and came to his own country, and his disciples do follow him,
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 and sabbath having come, he began in the synagogue to teach, and many hearing were astonished, saying, 'Whence hath this one these things? and what the wisdom that was given to him, that also such mighty works through his hands are done?
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 Is not this the carpenter, the son of Mary, and brother of James, and Joses, and Judas, and Simon? and are not his sisters here with us?' — and they were being stumbled at him.
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 And Jesus said to them — 'A prophet is not without honour, except in his own country, and among his kindred, and in his own house;'
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 and he was not able there any mighty work to do, except on a few infirm people having put hands he did heal [them];
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 and he wondered because of their unbelief. And he was going round the villages, in a circle, teaching,
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 and he doth call near the twelve, and he began to send them forth two by two, and he was giving them power over the unclean spirits,
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 and he commanded them that they may take nothing for the way, except a staff only — no scrip, no bread, no brass in the girdle,
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 but having been shod with sandals, and ye may not put on two coats.
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 And he said to them, 'Whenever ye may enter into a house, there remain till ye may depart thence,
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 and as many as may not receive you, nor hear you, going out thence, shake off the dust that is under your feet for a testimony to them; verily I say to you, It shall be more tolerable for Sodom or Gomorrah in a day of judgment than for that city.'
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 And having gone forth they were preaching that [men] might reform,
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 and many demons they were casting out, and they were anointing with oil many infirm, and they were healing [them].
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 And the king Herod heard, (for his name became public, ) and he said — 'John the Baptist out of the dead was raised, and because of this the mighty powers are working in him.'
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 Others said — 'It is Elijah,' and others said — 'It is a prophet, or as one of the prophets.'
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 And Herod having heard, said — 'He whom I did behead — John — this is he; he was raised out of the dead.'
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 For Herod himself, having sent forth, did lay hold on John, and bound him in the prison, because of Herodias the wife of Philip his brother, because he married her,
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 for John said to Herod — 'It is not lawful to thee to have the wife of thy brother;'
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 and Herodias was having a quarrel with him, and was willing to kill him, and was not able,
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 for Herod was fearing John, knowing him a man righteous and holy, and was keeping watch over him, and having heard him, was doing many things, and hearing him gladly.
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 And a seasonable day having come, when Herod on his birthday was making a supper to his great men, and to the chiefs of thousands, and to the first men of Galilee,
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 and the daughter of that Herodias having come in, and having danced, and having pleased Herod and those reclining (at meat) with him, the king said to the damsel, 'Ask of me whatever thou wilt, and I will give to thee,'
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 and he sware to her — 'Whatever thou mayest ask me, I will give to thee — unto the half of my kingdom.'
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 And she, having gone forth, said to her mother, 'What shall I ask for myself?' and she said, 'The head of John the Baptist;'
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 and having come in immediately with haste unto the king, she asked, saying, 'I will that thou mayest give me presently, upon a plate, the head of John the Baptist.'
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 And the king — made very sorrowful — because of the oaths and of those reclining (at meat) with him, would not put her away,
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 and immediately the king having sent a guardsman, did command his head to be brought,
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 and he having gone, beheaded him in the prison, and brought his head upon a plate, and did give it to the damsel, and the damsel did give it to her mother;
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 and having heard, his disciples came and took up his corpse, and laid it in the tomb.
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 And the apostles are gathered together unto Jesus, and they told him all, and how many things they did, and how many things they taught,
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 and he said to them, 'Come ye yourselves apart to a desert place, and rest a little,' for those coming and those going were many, and not even to eat had they opportunity,
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 and they went away to a desert place, in the boat, by themselves.
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 And the multitudes saw them going away, and many recognised him, and by land from all the cities they ran thither, and went before them, and came together to him,
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 and having come forth, Jesus saw a great multitude, and was moved with compassion on them, that they were as sheep not having a shepherd, and he began to teach many things.
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 And now the hour being advanced, his disciples having come near to him, say, — 'The place is desolate, and the hour is now advanced,
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 let them away, that, having gone away to the surrounding fields and villages, they may buy to themselves loaves, for what they may eat they have not.'
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 And he answering said to them, 'Give ye them to eat,' and they say to him, 'Having gone away, may we buy two hundred denaries' worth of loaves, and give to them to eat?'
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 And he saith to them, 'How many loaves have ye? go and see;' and having known, they say, 'Five, and two fishes.'
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 And he commanded them to make all recline in companies upon the green grass,
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 and they sat down in squares, by hundreds, and by fifties.
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 And having taken the five loaves and the two fishes, having looked up to the heaven, he blessed, and brake the loaves, and was giving to his disciples, that they may set before them, and the two fishes divided he to all,
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 and they did all eat, and were filled,
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 and they took up of broken pieces twelve hand-baskets full, and of the fishes,
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 and those eating of the loaves were about five thousand men.
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 And immediately he constrained his disciples to go into the boat, and to go before to the other side, unto Bethsaida, till he may let the multitude away,
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 and having taken leave of them, he went away to the mountain to pray.
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 And evening having come, the boat was in the midst of the sea, and he alone upon the land;
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 and he saw them harassed in the rowing, for the wind was against them, and about the fourth watch of the night he doth come to them walking on the sea, and wished to pass by them.
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 And they having seen him walking on the sea, thought [it] to be an apparition, and cried out,
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 for they all saw him, and were troubled, and immediately he spake with them, and saith to them, 'Take courage, I am [he], be not afraid.'
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 And he went up unto them to the boat, and the wind lulled, and greatly out of measure were they amazed in themselves, and were wondering,
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 for they understood not concerning the loaves, for their heart hath been hard.
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 And having passed over, they came upon the land of Gennesaret, and drew to the shore,
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 and they having come forth out of the boat, immediately having recognised him,
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 having run about through all that region round about, they began upon the couches to carry about those ill, where they were hearing that he is,
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 and wherever he was going, to villages, or cities, or fields, in the market-places they were laying the infirm, and were calling upon him, that they may touch if it were but the fringe of his garment, and as many as were touching him were saved.
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.