Luke 2
1 And it came to pass in those days, there went forth a decree from Caesar Augustus, that all the world be enrolled —
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár parancsolatot adott ki, hogy írják össze az egész földet.
2 this enrolment first came to pass when Cyrenius was governor of Syria —
Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
3 and all were going to be enrolled, each to his proper city,
Mindenki elment tehát a maga városába, hogy összeírják.
4 and Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth, to Judea, to the city of David, that is called Bethlehem, because of his being of the house and family of David,
József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 to enrol himself with Mary his betrothed wife, being with child.
hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt.
6 And it came to pass, in their being there, the days were fulfilled for her bringing forth,
És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje.
7 and she brought forth her son — the first-born, and wrapped him up, and laid him down in the manger, because there was not for them a place in the guest-chamber.
És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
8 And there were shepherds in the same region, lodging in the field, and keeping the night-watches over their flock,
Pásztorok voltak azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak, és éjszaka is őrködtek nyájuk mellett.
9 and lo, a messenger of the Lord stood over them, and the glory of the Lord shone around them, and they feared a great fear.
És íme, az Úr angyala hozzájuk jött, és az Úr dicsősége körülvette őket, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the messenger said to them, 'Fear not, for lo, I bring you good news of great joy, that shall be to all the people —
Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz.
11 because there was born to you to-day a Saviour — who is Christ the Lord — in the city of David,
Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
12 and this [is] to you the sign: Ye shall find a babe wrapped up, lying in the manger.'
Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“
13 And suddenly there came with the messenger a multitude of the heavenly host, praising God, and saying,
És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
14 'Glory in the highest to God, and upon earth peace, among men — good will.'
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!“
15 And it came to pass, when the messengers were gone away from them to the heavens, that the men, the shepherds, said unto one another, 'We may go over indeed unto Bethlehem, and see this thing that hath come to pass, that the Lord did make known to us.'
És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“
16 And they came, having hasted, and found both Mary, and Joseph, and the babe lying in the manger,
Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.
17 and having seen, they made known abroad concerning the saying spoken to them concerning the child.
Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.
18 And all who heard, did wonder concerning the things spoken by the shepherds unto them;
Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
19 and Mary was preserving all these things, pondering in her heart;
Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.
20 and the shepherds turned back, glorifying and praising God, for all those things they heard and saw, as it was spoken unto them.
A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.
21 And when eight days were fulfilled to circumcise the child, then was his name called Jesus, having been so called by the messenger before his being conceived in the womb.
Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.
22 And when the days of their purification were fulfilled, according to the law of Moses, they brought him up to Jerusalem, to present to the Lord,
Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
23 as it hath been written in the Law of the Lord, — 'Every male opening a womb shall be called holy to the Lord,'
Ahogyan meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve,
24 and to give a sacrifice, according to that said in the Law of the Lord, 'A pair of turtle-doves, or two young pigeons.'
és hogy áldozatot mutassanak be az Úr törvénye szerint: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.“
25 And lo, there was a man in Jerusalem, whose name [is] Simeon, and this man is righteous and devout, looking for the comforting of Israel, and the Holy Spirit was upon him,
És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 and it hath been divinely told him by the Holy Spirit — not to see death before he may see the Christ of the Lord.
Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
27 And he came in the Spirit to the temple, and in the parents bringing in the child Jesus, for their doing according to the custom of the law regarding him,
A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,
28 then he took him in his arms, and blessed God, and he said,
karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:
29 'Now Thou dost send away Thy servant, Lord, according to Thy word, in peace,
„Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,
30 because mine eyes did see Thy salvation,
mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
31 which Thou didst prepare before the face of all the peoples,
amelyet készítettél minden nép szeme láttára,
32 a light to the uncovering of nations, and the glory of Thy people Israel.'
világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“
33 And Joseph and his mother were wondering at the things spoken concerning him,
József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.
34 and Simeon blessed them, and said unto Mary his mother, 'Lo, this [one] is set for the falling and rising again of many in Israel, and for a sign spoken against —
És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,
35 (and also thine own soul shall a sword pass through) — that the reasonings of many hearts may be revealed.'
még a te lelkedet is éles tőr járja majd át, hogy sok szív gondolata nyilvánvalóvá legyen.“
36 And there was Anna, a prophetess, daughter of Phanuel, of the tribe of Asher, she was much advanced in days, having lived with an husband seven years from her virginity,
Volt egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon előrehaladott korú volt, hajadon kora után csak hét esztendeig élt férjével.
37 and she [is] a widow of about eighty-four years, who did depart not from the temple, with fasts and supplications serving, night and day,
Már nyolcvannégy esztendeje özvegy volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.
38 and she, at that hour, having come in, was confessing, likewise, to the Lord, and was speaking concerning him, to all those looking for redemption in Jerusalem.
Ugyanabban az órában odalépett, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták.
39 And when they finished all things, according to the Law of the Lord, they turned back to Galilee, to their city Nazareth;
Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, városukba, Názáretbe.
40 and the child grew and was strengthened in spirit, being filled with wisdom, and the grace of God was upon him.
A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel és az Isten kegyelme volt rajta.
41 And his parents were going yearly to Jerusalem, at the feast of the passover,
Szülei évenként felmentek Jeruzsálembe húsvét ünnepére.
42 and when he became twelve years old, they having gone up to Jerusalem, according to the custom of the feast,
Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 and having finished the days, in their returning the child Jesus remained behind in Jerusalem, and Joseph and his mother did not know,
Miután elteltek az ünnepnapok, hazaindultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de sem József, sem az anyja nem vette észre.
44 and, having supposed him to be in the company, they went a day's journey, and were seeking him among the kindred and among the acquaintances,
Azt gondolták, hogy az útitársaik között van. Egynapi járóföldet mentek, és akkor kezdték keresni a rokonok és ismerősök között.
45 and not having found him, they turned back to Jerusalem seeking him.
Amikor nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it came to pass, after three days, they found him in the temple, sitting in the midst of the teachers, both hearing them and questioning them,
És történt, hogy harmadnapra találták meg a templomban, a tanítómesterek között ülve, amint hallgatta és kérdezgette őket.
47 and all those hearing him were astonished at his understanding and answers.
Mindnyájan, akik őt hallgatták, elcsodálkoztak értelmén és feleletein.
48 And, having seen him, they were amazed, and his mother said unto him, 'Child, why didst thou thus to us? lo, thy father and I, sorrowing, were seeking thee.'
Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.“
49 And he said unto them, 'Why [is it] that ye were seeking me? did ye not know that in the things of my Father it behoveth me to be?'
Ő pedig ezt mondta nekik: „Miért kerestetek engem? Vagy nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?“
50 and they did not understand the saying that he spake to them,
De ők nem értették, amit mondott nekik.
51 and he went down with them, and came to Nazareth, and he was subject to them, and his mother was keeping all these sayings in her heart,
Jézus ezután elment velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja szívében megőrizte mindezeket.
52 and Jesus was advancing in wisdom, and in stature, and in favour with God and men.
Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.
