Lamentations 3
1 I [am] the man [who] hath seen affliction By the rod of His wrath.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Me He hath led, and causeth to go [in] darkness, and without light.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Surely against me He turneth back, He turneth His hand all the day.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 He hath worn out my flesh and my skin. He hath broken my bones.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 He hath built up against me, And setteth round poverty and weariness.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 In dark places He hath caused me to dwell, As the dead of old.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 He hath hedged me about, and I go not out, He hath made heavy my fetter.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Also when I call and cry out, He hath shut out my prayer.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 He hath hedged my ways with hewn work, My paths He hath made crooked.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 A bear lying in wait He [is] to me, A lion in secret hiding-places.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 My ways He is turning aside, and He pulleth me in pieces, He hath made me a desolation.
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 He hath trodden His bow, And setteth me up as a mark for an arrow.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 He hath caused to enter into my reins The sons of His quiver.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 I have been a derision to all my people, Their song all the day.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 He hath filled me with bitter things, He hath filled me [with] wormwood.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 And He breaketh with gravel my teeth, He hath covered me with ashes.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 And Thou castest off from peace my soul, I have forgotten prosperity.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 And I say, Perished hath my strength and my hope from Jehovah.
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Remember my affliction and my mourning, Wormwood and gall!
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Remember well, and bow down doth my soul in me.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 This I turn to my heart — therefore I hope.
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 The kindnesses of Jehovah! For we have not been consumed, For not ended have His mercies.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 New every morning, abundant [is] thy faithfulness.
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 My portion [is] Jehovah, hath my soul said, Therefore I hope for Him.
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 Good [is] Jehovah to those waiting for Him, To the soul [that] seeketh Him.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Good! when one doth stay and stand still For the salvation of Jehovah.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Good for a man that he beareth a yoke in his youth.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 He sitteth alone, and is silent, For He hath laid [it] upon him.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 He putteth in the dust his mouth, if so be there is hope.
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 He giveth to his smiter the cheek, He is filled with reproach.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 For the Lord doth not cast off to the age.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 For though He afflicted, yet He hath pitied, According to the abundance of His kindness.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 For He hath not afflicted with His heart, Nor doth He grieve the sons of men.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 To bruise under one's feet any bound ones of earth,
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 To turn aside the judgment of a man, Over-against the face of the Most High,
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 To subvert a man in his cause, the Lord hath not approved.
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Who [is] this — he hath said, and it is, [And] the Lord hath not commanded [it]?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 From the mouth of the Most High Go not forth the evils and the good.
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 What — sigh habitually doth a living man, A man for his sin?
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 We search our ways, and investigate, And turn back unto Jehovah.
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 We lift up our heart on the hands unto God in the heavens.
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 We — we have transgressed and rebelled, Thou — Thou hast not forgiven.
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 Thou hast covered Thyself with anger, And dost pursue us; Thou hast slain — Thou hast not pitied.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 Thou hast covered Thyself with a cloud, So that prayer doth not pass through.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Offscouring and refuse Thou dost make us In the midst of the peoples.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 Opened against us their mouth have all our enemies.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Fear and a snare hath been for us, Desolation and destruction.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Rivulets of water go down my eye, For the destruction of the daughter of my people.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 Mine eye is poured out, And doth not cease without intermission,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 Till Jehovah looketh and seeth from the heavens,
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 My eye affecteth my soul, Because of all the daughters of my city.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Hunted me sore as a bird have my enemies without cause.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 They have cut off in a pit my life, And they cast a stone against me.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Flowed have waters over my head, I have said, I have been cut off.
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 I called Thy name, O Jehovah, from the lower pit.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 My voice Thou hast heard, Hide not Thine ear at my breathing — at my cry.
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Thou hast drawn near in the day I call Thee, Thou hast said, Fear not.
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Thou hast pleaded, O Lord, the pleadings of my soul, Thou hast redeemed my life.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 Thou hast seen, O Jehovah, my overthrow, Judge Thou my cause.
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Thou hast seen all their vengeance, All their thoughts of me.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 Thou hast heard their reproach, O Jehovah, All their thoughts against me,
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 The lips of my withstanders, Even their meditation against me all the day.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Their sitting down, and their rising up, Behold attentively, I [am] their song.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Thou returnest to them the deed, O Jehovah, According to the work of their hands.
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Thou givest to them a covered heart, Thy curse to them.
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Thou pursuest in anger, and destroyest them, From under the heavens of Jehovah!
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
