Job 38
1 And Jehovah answereth Job out of the whirlwind, and saith: —
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 Who [is] this — darkening counsel, By words without knowledge?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Gird, I pray thee, as a man, thy loins, And I ask thee, and cause thou Me to know.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Where wast thou when I founded earth? Declare, if thou hast known understanding.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Who placed its measures — if thou knowest? Or who hath stretched out upon it a line?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 On what have its sockets been sunk? Or who hath cast its corner-stone?
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 In the singing together of stars of morning, And all sons of God shout for joy,
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 And He shutteth up with doors the sea, In its coming forth, from the womb it goeth out.
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 In My making a cloud its clothing, And thick darkness its swaddling band,
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 And I measure over it My statute, And place bar and doors,
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 And say, 'Hitherto come thou, and add not, And a command is placed On the pride of thy billows.'
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Hast thou commanded morning since thy days? Causest thou the dawn to know its place?
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 To take hold on the skirts of the earth, And the wicked are shaken out of it,
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 It turneth itself as clay of a seal And they station themselves as clothed.
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 And withheld from the wicked is their light, And the arm lifted up is broken.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Hast thou come in to springs of the sea? And in searching the deep Hast thou walked up and down?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Revealed to thee were the gates of death? And the gates of death-shade dost thou see?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Thou hast understanding, Even unto the broad places of earth! Declare — if thou hast known it all.
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Where [is] this — the way light dwelleth? And darkness, where [is] this — its place?
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 That thou dost take it unto its boundary, And that thou dost understand The paths of its house.
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Thou hast known — for then thou art born And the number of thy days [are] many!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Hast thou come in unto the treasure of snow? Yea, the treasures of hail dost thou see?
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 That I have kept back for a time of distress, For a day of conflict and battle.
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Where [is] this, the way light is apportioned? It scattereth an east wind over the earth.
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Who hath divided for the flood a conduit? And a way for the lightning of the voices?
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 To cause [it] to rain on a land — no man, A wilderness — no man in it.
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 To satisfy a desolate and waste place, And to cause to shoot up The produce of the tender grass?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Hath the rain a father? Or who hath begotten the drops of dew?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 From whose belly came forth the ice? And the hoar-frost of the heavens, Who hath begotten it?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 As a stone waters are hidden, And the face of the deep is captured.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Dost thou bind sweet influences of Kimah? Or the attractions of Kesil dost thou open?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Dost thou bring out Mazzaroth in its season? And Aysh for her sons dost thou comfort?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Hast thou known the statutes of heaven? Or dost thou appoint Its dominion in the earth?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Dost thou lift up to the cloud thy voice, And abundance of water doth cover thee?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Dost thou send out lightnings, and they go And say unto thee, 'Behold us?'
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Who hath put in the inward parts wisdom? Or who hath given To the covered part understanding?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Who doth number the clouds by wisdom? And the bottles of the heavens, Who doth cause to lie down,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 In the hardening of dust into hardness, And clods cleave together?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 Dost thou hunt for a lion prey? And the desire of young lions fulfil?
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 When they bow down in dens — Abide in a thicket for a covert?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Who doth prepare for a raven his provision, When his young ones cry unto God? They wander without food.
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
