Job 31
1 A covenant I made for mine eyes, And what — do I attend to a virgin?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 And what [is] the portion of God from above? And the inheritance of the Mighty from the heights?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is not calamity to the perverse? And strangeness to workers of iniquity?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Doth not He see my ways, And all my steps number?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 If I have walked with vanity, And my foot doth hasten to deceit,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 He doth weigh me in righteous balances, And God doth know my integrity.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 If my step doth turn aside from the way, And after mine eyes hath my heart gone, And to my hands cleaved hath blemish,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Let me sow — and another eat, And my products let be rooted out.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 If my heart hath been enticed by woman, And by the opening of my neighbour I laid wait,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Grind to another let my wife, And over her let others bend.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For it [is] a wicked thing, and a judicial iniquity;
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 For a fire it [is], to destruction it consumeth, And among all mine increase doth take root,
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 If I despise the cause of my man-servant, And of my handmaid, In their contending with me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Then what do I do when God ariseth? And when He doth inspect, What do I answer Him?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Did not He that made me in the womb make him? Yea, prepare us in the womb doth One.
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 If I withhold from pleasure the poor, And the eyes of the widow do consume,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 And I do eat my morsel by myself, And the orphan hath not eat of it,
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 (But from my youth He grew up with me as [with] a father, And from the belly of my mother I am led.)
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 If I see [any] perishing without clothing, And there is no covering to the needy,
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 If his loins have not blessed me, And from the fleece of my sheep He doth not warm himself,
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 If I have waved at the fatherless my hand, When I see in [him] the gate of my court,
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 My shoulder from its blade let fall, And mine arm from the bone be broken.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 For a dread unto me [is] calamity [from] God, And because of His excellency I am not able.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 If I have made gold my confidence, And to the pure gold have said, 'My trust,'
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 If I rejoice because great [is] my wealth, And because abundance hath my hand found,
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 If I see the light when it shineth, And the precious moon walking,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 And my heart is enticed in secret, And my hand doth kiss my mouth,
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 It also [is] a judicial iniquity, For I had lied to God above.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 If I rejoice at the ruin of my hater, And stirred up myself when evil found him,
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 Yea, I have not suffered my mouth to sin, To ask with an oath his life.
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 If not — say ye, O men of my tent, 'O that we had of his flesh, we are not satisfied.'
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 In the street doth not lodge a stranger, My doors to the traveller I open.
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 If I have covered as Adam my transgressions, To hide in my bosom mine iniquity,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Because I fear a great multitude, And the contempt of families doth affright me, Then I am silent, I go not out of the opening.
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Who giveth to me a hearing? lo, my mark. The Mighty One doth answer me, And a bill hath mine adversary written.
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 If not — on my shoulder I take it up, I bind it a crown on myself.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 The number of my steps I tell Him, As a leader I approach Him.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 If against me my land doth cry out, And together its furrows weep,
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 If its strength I consumed without money, And the life of its possessors, I have caused to breathe out,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Instead of wheat let a thorn go forth, And instead of barley a useless weed! The words of Job are finished.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
