Hebrews 4
1 We may fear, then, lest a promise being left of entering into His rest, any one of you may seem to have come short,
Amíg megvan az Ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, óvakodjunk, nehogy valaki közülünk lemaradjon erről.
2 for we also are having good news proclaimed, even as they, but the word heard did not profit them, not being mixed with faith in those who heard,
Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, miképpen azoknak, de nem használt nekik a hallott ige, mert nem párosították hittel azok, akik hallották.
3 for we do enter into the rest — we who did believe, as He said, 'So I sware in My anger, If they shall enter into My rest —;' and yet the works were done from the foundation of the world,
Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, amiképpen megmondta: „Megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugodalmamba, “jóllehet munkáit a világ teremtése óta befejezte.
4 for He spake in a certain place concerning the seventh [day] thus: 'And God did rest in the seventh day from all His works;'
Mert valahol a hetedik napról így szólt: „Munkája után megnyugodott Isten a hetedik napon.“
5 and in this [place] again, 'If they shall enter into My rest —;'
Majd ismét: „Nem mennek be az én nyugodalmamba.“
6 since then, it remaineth for certain to enter into it, and those who did first hear good news entered not in because of unbelief —
Mivel áll az, hogy némelyek bemennek abba, azok viszont, akiknek először hirdettetett az evangélium nem mentek be engedetlenségük miatt,
7 again He doth limit a certain day, 'To-day,' (in David saying, after so long a time, ) as it hath been said, 'To-day, if His voice ye may hear, ye may not harden your hearts,'
ismét meghatároz egy napot. Dávid által annyi idő múltán így szól, amint előbb is mondtuk: „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket.“
8 for if Joshua had given them rest, He would not concerning another day have spoken after these things;
Mert ha Józsué bevitte volna őket a nyugodalomba, nem szólna azután egy másik napról.
9 there doth remain, then, a sabbatic rest to the people of God,
Ezért még van szombatnapi nyugalom Isten népe számára.
10 for he who did enter into his rest, he also rested from his works, as God from His own.
Mert aki bement Isten nyugodalmába, az maga is megnyugodott munkájától, mint Isten a magáétól.
11 May we be diligent, then, to enter into that rest, that no one in the same example of the unbelief may fall,
Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy senki se essék el a hitetlenség hasonló példája szerint.
12 for the reckoning of God is living, and working, and sharp above every two-edged sword, and piercing unto the dividing asunder both of soul and spirit, of joints also and marrow, and a discerner of thoughts and intents of the heart;
Mert Isten beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél, és áthatol a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szív indulatait.
13 and there is not a created thing not manifest before Him, but all things [are] naked and open to His eyes — with whom is our reckoning.
Nincs olyan teremtmény, amely nyilvánvaló ne lenne előtte, sőt mindenki mezítelen és leplezetlen az ő szemei előtt. Neki tartozunk számadással.
14 Having, then, a great chief priest passed through the heavens — Jesus the Son of God — may we hold fast the profession,
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.
15 for we have not a chief priest unable to sympathise with our infirmities, but [one] tempted in all things in like manner — apart from sin;
Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki mindenben megkísértetett hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt,
16 we may come near, then, with freedom, to the throne of the grace, that we may receive kindness, and find grace — for seasonable help.
járuljunk azért bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmasságot nyerjük, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
