Psalms 95

1 Come ye, make we ful out ioie to the Lord; hertli synge we to God, oure heelthe.

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

2 Bifore ocupie we his face in knowleching; and hertli synge we to him in salmes.

Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 For God is a greet Lord, and a greet king aboue alle goddis; for the Lord schal not putte awei his puple.

Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 For alle the endis of erthe ben in his hond; and the hiynesses of hillis ben hise.

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 For the see is his, and he made it; and hise hondis formeden the drie lond.

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

6 Come ye, herie we, and falle we doun bifore God, wepe we bifore the Lord that made vs;

Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

7 for he is oure Lord God. And we ben the puple of his lesewe; and the scheep of his hond.

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

8 If ye han herd his vois to dai; nyle ye make hard youre hertis.

Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 As in the terryng to wraththe; bi the dai of temptacioun in desert. Where youre fadris temptiden me; thei preueden and sien my werkis.

A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 Fourti yeer I was offendid to this generacioun; and Y seide, Euere thei erren in herte.

Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

11 And these men knewen not my weies; to whiche Y swoor in myn ire, thei schulen not entre in to my reste.

A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.