Psalms 94
1 God is Lord of veniauncis; God of veniauncis dide freli.
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 Be thou enhaunsid that demest the erthe; yelde thou yeldinge to proude men.
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 Lord, hou longe synneris; hou longe schulen synneris haue glorie?
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 Thei schulen telle out, and schulen speke wickidnesse; alle men schulen speke that worchen vnriytfulnesse.
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 Lord, thei han maad lowe thi puple; and thei han disesid thin eritage.
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 Thei killiden a widowe and a comelyng; and thei han slayn fadirles children and modirles.
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 And thei seiden, The Lord schal not se; and God of Jacob schal not vndurstonde.
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 Ye vnwise men in the puple, vndirstonde; and, ye foolis, lerne sum tyme.
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 Schal not he here, that plauntide the eere; ethere biholdith not he, that made the iye?
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 Schal not he repreue, that chastisith folkis; which techith man kunnyng?
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 The Lord knowith the thouytis of men; that tho ben veyne.
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 Blessid is the man, whom thou, Lord, hast lerned; and hast tauyt him of thi lawe.
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 That thou aswage hym fro yuele daies; til a diche be diggid to the synner.
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 For the Lord schal not putte awei his puple; and he schal not forsake his eritage.
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 Til riytfulnesse be turned in to dom; and who ben niy it, alle that ben of riytful herte.
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 Who schal rise with me ayens mysdoeris; ether who schal stonde with me ayens hem that worchen wickidnesse?
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 No but for the Lord helpide me; almest my soule hadde dwellid in helle.
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 If Y seide, My foot was stirid; Lord, thi merci helpide me.
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 Aftir the multitude of my sorewis in myn herte; thi coumfortis maden glad my soule.
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 Whether the seete of wickidnesse cleueth to thee; that makist trauel in comaundement?
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 Thei schulen take ayens the soule of a iust man; and thei schulen condempne innocent blood.
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 And the Lord was maad to me in to refuyt; and my God was maad in to the help of myn hope.
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 And he schal yelde to hem the wickidnesse of hem; and in the malice of hem he schal lese hem, oure Lord God schal lese hem.
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
