Psalms 77
1 `To the ouercomere on Yditum, `the salm of Asaph. With my vois Y criede to the Lord; with my vois to God, and he yaf tent to me.
a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
2 In the dai of my tribulacioun Y souyte God with myn hondis; in the nyyt `to fore hym, and Y am not disseyued. Mi soule forsook to be coumfortid;
Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
3 Y was myndeful of God, and Y delitide, and Y was exercisid; and my spirit failide.
Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
4 Myn iyen bifore took wakyngis; Y was disturblid, and Y spak not.
Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
5 I thouyte elde daies; and Y hadde in mynde euerlastinge yeeris.
Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
6 And Y thouyte in the nyyt with myn herte; and Y was exercisid, and Y clensid my spirit.
Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
7 Whether God schal caste awei with outen ende; ether schal he not lei to, that he be more plesid yit?
Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
8 Ethir schal he kitte awei his merci into the ende; fro generacioun in to generacioun?
Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
9 Ethir schal God foryete to do mercy; ethir schal he withholde his mercies in his ire?
Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
10 And Y seide, Now Y bigan; this is the chaunging of the riythond of `the hiye God.
Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
11 I hadde mynde on the werkis of the Lord; for Y schal haue mynde fro the bigynnyng of thi merueilis.
Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
12 And Y schal thenke in alle thi werkis; and Y schal be occupied in thi fyndyngis.
elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
13 God, thi weie was in the hooli; what God is greet as oure God?
Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
14 thou art God, that doist merueilis. Thou madist thi vertu knowun among puplis;
Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
15 thou ayenbouytist in thi arm thi puple, the sones of Jacob and of Joseph.
Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
16 God, watris sien thee, watris sien thee, and dredden; and depthis of watris weren disturblid.
Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
17 The multitude of the soun of watris; cloudis yauen vois.
Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
18 For whi thin arewis passen; the vois of thi thundir was in a wheel. Thi liytnyngis schyneden to the world; the erthe was moued, and tremblid.
hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
19 Thi weie in the see, and thi pathis in many watris; and thi steppis schulen not be knowun.
Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
20 Thou leddist forth thi puple as scheep; in the hond of Moyses and of Aaron.
Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
