Psalms 61

1 To the victorie on orgun, to Dauid hym silf. God, here thou my biseching; yyue thou tent to my preyer.

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 Fro the endis of the lond Y criede to thee; the while myn herte was angwischid, thou enhaunsidist me in a stoon.

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 Thou laddest me forth, for thou art maad myn hope; a tour of strengthe fro the face of the enemye.

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 I schal dwelle in thi tabernacle in to worldis; Y schal be keuered in the hilyng of thi wengis.

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 For thou, my God, hast herd my preier; thou hast youe eritage to hem that dreden thi name.

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 Thou schalt adde daies on the daies of the king; hise yeeris til in to the dai of generacioun and of generacioun.

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 He dwellith with outen ende in the siyt of God; who schal seke the merci and treuthe of hym?

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 So Y schal seie salm to thi name in to the world of world; that Y yelde my vowis fro dai in to dai.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!