Psalms 60
1 `In Ebreu thus, To victorie, on the witnessyng of roose, the swete song of Dauid, to teche, `whanne he fauyte ayens Aram of floodis, and Sirie of Soba; and Joab turnede ayen, and smoot Edom in the `valei of salt pittis, twelue thousynde. `In Jeroms translacioun thus, To the ouercomer for lilies, the witnessing of meke and parfit Dauid, to teche, whanne he fauyte ayens Sirie of Mesopotamye, and Soba, and so forth. God, thou hast put awei vs, and thou hast distried vs; thou were wrooth, and thou hast do merci to vs.
Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
2 Thou mouedist the erthe, and thou disturblidist it; make thou hool the sorewis therof, for it is moued.
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
3 Thou schewidist harde thingis to thi puple; thou yauest drynk to vs with the wyn of compunccioun.
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
4 Thou hast youe a signefiyng to hem that dreden thee; that thei fle fro the face of the bouwe. That thi derlyngis be delyuered;
Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
5 make thou saaf with thi riyt hond `the puple of Israel, and here thou me.
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
6 God spak bi his hooli; Y schal be glad, and Y schal departe Siccimam, and Y schal meete the greet valei of tabernaclis.
Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
7 Galaad is myn, and Manasses is myn; and Effraym is the strengthe of myn heed.
Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
8 Juda is my king; Moab is the pot of myn hope. In to Idumee Y schal stretche forth my scho; aliens ben maad suget to me.
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
9 Who schal lede me in to a citee maad strong; who schal leede me til in to Ydumee?
Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
10 Whether not thou, God, that hast put awei vs; and schalt thou not, God, go out in oure vertues?
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
11 Lord, yyue thou to vs help of tribulacioun; for the heelthe of man is veyn.
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
12 In God we schulen make vertu; and he schal bringe to nouyt hem that disturblen vs.
Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
