Proverbs 8
1 Whether wisdom crieth not ofte; and prudence yyueth his vois?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 In souereyneste and hiy coppis, aboue the weie, in the myddis of pathis,
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 and it stondith bisidis the yate of the citee, in thilke closyngis, and spekith, and seith, A!
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 ye men, Y crie ofte to you; and my vois is to the sones of men.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Litle children, vndirstonde ye wisdom; and ye vnwise men, `perseyue wisdom.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Here ye, for Y schal speke of grete thingis; and my lippis schulen be openyd, to preche riytful thingis.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 My throte schal bithenke treuthe; and my lippis schulen curse a wickid man.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 My wordis ben iust; no schrewid thing, nether weiward is in tho.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 `My wordis ben riytful to hem that vndurstonden; and ben euene to hem that fynden kunnyng.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Take ye my chastisyng, and not money; chese ye teching more than tresour.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 For wisdom is betere than alle richessis moost preciouse; and al desirable thing mai not be comparisound therto.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Y, wisdom, dwelle in counsel; and Y am among lernyd thouytis.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 The drede of the Lord hatith yuel; Y curse boost, and pride, and a schrewid weie, and a double tungid mouth.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Counseil is myn, and equyte `is myn; prudence is myn, and strengthe `is myn.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Kyngis regnen bi me; and the makeris of lawis demen iust thingis bi me.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Princis comaunden bi me; and myyti men demen riytfulnesse bi me.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 I loue hem that louen me; and thei that waken eerli to me, schulen fynde me.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 With me ben rychessis, and glorie; souereyn richessis, and riytfulnesse.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 My fruyt is betere than gold, and precyouse stoon; and my seedis ben betere than chosun siluer.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Y go in the weies of riytfulnesse, in the myddis of pathis of doom;
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 that Y make riche hem that louen me, and that Y fille her tresouris.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 The Lord weldide me in the bigynnyng of hise weies; bifore that he made ony thing, at the bigynnyng.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Fro with out bigynnyng Y was ordeined; and fro elde tymes, bifor that the erthe was maad.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Depthis of watris weren not yit; and Y was conseyued thanne. The wellis of watris hadden not brokun out yit,
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 and hillis stoden not togidere yit bi sad heuynesse; bifor litil hillis Y was born.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Yit he hadde not maad erthe; and floodis, and the herris of the world.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Whanne he made redi heuenes, Y was present; whanne he cumpasside the depthis of watris bi certeyn lawe and cumpas.
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Whanne he made stidfast the eir aboue; and weiede the wellis of watris.
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Whanne he cumpasside to the see his marke; and settide lawe to watris, that tho schulden not passe her coostis. Whanne he peiside the foundementis of erthe;
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Y was making alle thingis with him. And Y delitide bi alle daies, and pleiede bifore hym in al tyme,
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 and Y pleiede in the world; and my delices ben to be with the sones of men.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Now therfor, sones, here ye me; blessid ben thei that kepen my weies.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Here ye teching, and be ye wise men; and nile ye caste it awei.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Blessid is the man that herith me, and that wakith at my yatis al dai; and kepith at the postis of my dore.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 He that fyndith me, schal fynde lijf; and schal drawe helthe of the Lord.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 But he that synneth ayens me, schal hurte his soule; alle that haten me, louen deeth.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
