Proverbs 25
1 Also these ben the Parablis of Salomon, whiche the men of Ezechie, kyng of Juda, translatiden.
Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.
2 The glorie of God is to hele a word; and the glorie of kyngis is to seke out a word.
Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.
3 Heuene aboue, and the erthe bynethe, and the herte of kyngis is vnserchable.
Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.
4 Do thou a wei rust fro siluer, and a ful cleene vessel schal go out.
Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:
5 Do thou awei vnpite fro the cheer of the kyng, and his trone schal be maad stidfast bi riytfulnesse.
távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.
6 Appere thou not gloriouse bifore the kyng, and stonde thou not in the place of grete men.
Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;
7 For it is betere, that it be seid to thee, Stie thou hidur, than that thou be maad low bifore the prince.
mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.
8 Brynge thou not forth soone tho thingis in strijf, whiche thin iyen sien; lest aftirward thou maist not amende, whanne thou hast maad thi frend vnhonest.
Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.
9 Trete thi cause with thi frend, and schewe thou not priuyte to a straunge man;
Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;
10 lest perauenture he haue ioye of thi fal, whanne he hath herde, and ceesse not to do schenschipe to thee. Grace and frenschip delyueren, whiche kepe thou to thee, that thou be not maad repreuable.
nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.
11 A goldun pomel in beddis of siluer is he, that spekith a word in his time.
Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.
12 A goldun eere ryng, and a schinynge peerle is he, that repreueth a wijs man, and an eere obeiynge.
Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.
13 As the coold of snow in the dai of heruest, so a feithful messanger to hym that sente `thilke messanger, makith his soule to haue reste.
Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.
14 A cloude and wind, and reyn not suynge, is a gloriouse man, and not fillynge biheestis.
Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.
15 A prince schal be maad soft bi pacience; and a soft tunge schal breke hardnesse.
Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.
16 Thou hast founde hony, ete thou that that suffisith to thee; lest perauenture thou be fillid, and brake it out.
Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.
17 Withdrawe thi foot fro the hous of thi neiybore; lest sum tyme he be fillid, and hate thee.
Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.
18 A dart, and a swerd, and a scharp arowe, a man that spekith fals witnessing ayens his neiybore.
Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.
19 A rotun tooth, and a feynt foot is he, that hopith on an vnfeithful man in the dai of angwisch,
Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.
20 and leesith his mentil in the dai of coold. Vynegre in a vessel of salt is he, that singith songis to the worste herte. As a mouyte noieth a cloth, and a worm noieth a tree, so the sorewe of a man noieth the herte.
A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.
21 If thin enemy hungrith, feede thou him; if he thirstith, yyue thou watir to hym to drinke;
Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;
22 for thou schalt gadere togidere coolis on his heed; and the Lord schal yelde to thee.
mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.
23 The north wind scatereth reynes; and a sorewful face distrieth a tunge bacbitinge.
Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.
24 It is betere to sitte in the corner of an hous without roof, than with a womman ful of chidyng, and in a comyn hous.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.
25 Coold watir to a thirsti man; and a good messanger fro a fer lond.
Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.
26 A welle disturblid with foot, and a veyne brokun, a iust man fallinge bifore a wickid man.
Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.
27 As it is not good to hym that etith myche hony; so he that is a serchere of maieste, schal be put doun fro glorie.
Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.
28 As a citee opyn, and with out cumpas of wallis; so is a man that mai not refreyne his spirit in speking.
Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.
