Proverbs 19
1 Betere is a pore man, that goith in his simplenesse, than a riche man bitynge hise lippis, and vnwijs.
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2 Where is not kunnyng of the soule, is not good; and he that is hasti, in feet hirtith.
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3 The foli of a man disseyueth hise steppis; and he brenneth in his soule ayens God.
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4 Richessis encreessen ful many freendis; forsothe also thei ben departid fro a pore man, whiche he hadde.
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5 A fals witnesse schal not be vnpunyschid; and he that spekith leesingis, schal not ascape.
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Many men onouren the persoone of a myyti man; and ben frendis of hym that deelith yiftis.
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7 The britheren of a pore man haten hym; ferthermore and the freendis yeden awei fer fro hym. He that sueth wordis oonli, schal haue no thing;
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8 but he that holdith stabli the mynde, loueth his soule, and the kepere of prudence schal fynde goodis.
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9 A fals witnesse schal not be vnpunyschid; and he that spekith leesyngis, schal perische.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Delices bicomen not a fool; nether `it bicometh a seruaunt to be lord of princes.
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 The teching of a man is knowun bi pacience; and his glorie is to passe ouere wickid thingis.
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 As the gnasting of a lioun, so and the ire of the king; and as deewe on eerbe, so and the gladnesse of the kyng.
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13 The sorewe of the fadir is a fonned sone; and roofes droppynge contynueli is a womman ful of chiding.
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14 Housis and richessis ben youun of fadir and modir; but a prudent wijf is youun propirli of the Lord.
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 Slouth bringith in sleep; and a negligent soule schal haue hungur.
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 He that kepith the comaundement of God, kepith his soule; but he that chargith not his weie, schal be slayn.
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 He that hath mercy on a pore man, leeneth to the Lord; and he schal yelde his while to hym.
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18 Teche thi sone, and dispeire thou not; but sette thou not thi soule to the sleyng of hym.
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19 Forsothe he that is vnpacient, schal suffre harm; and whanne he hath rauyschid, he schal leie to anothir thing.
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20 Here thou counsel, and take thou doctryn; that thou be wijs in thi laste thingis.
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Many thouytis ben in the herte of a man; but the wille of the Lord schal dwelle.
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 A nedi man is merciful; and betere is a pore iust man, than a man liere.
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 The drede of the Lord ledith to lijf `of blis; and he `that dredith God schal dwelle in plentee, with outen visityng `of the worste.
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 A slow man hidith his hond vndur the armpit; and putteth it not to his mouth.
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Whanne a man ful of pestilence is betun, a fool schal be wisere. If thou blamist a wijs man, he schal vndurstonde techyng.
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 He that turmentith the fadir, and fleeth fro the modir, schal be ful of yuel fame, and schal be cursid.
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27 Sone, ceesse thou not to here techyng; and knowe thou the wordis of kunnyng.
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28 A wickid witnesse scorneth doom; and the mouth of vnpitouse men deuourith wickidnesse.
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 Domes ben maad redi to scorneris; and hameris smytynge ben maad redi to the bodies of foolis.
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
