Proverbs 16
1 It perteyneth to man to make redi the soule; and it perteyneth to the Lord to gouerne the tunge.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Alle the weies of men ben opyn to the iyen of God; the Lord is a weiere of spiritis.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Schewe thi werkys to the Lord; and thi thouytis schulen be dressid.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 The Lord wrouyte alle thingis for hym silf; and he made redi a wickid man to the yuel dai.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Abhomynacioun of the Lord is ech proude man; yhe, thouy the hond is to the hond, he schal not be innocent. The bigynnyng of good weie is to do riytwisnesse; forsothe it is more acceptable at God, than to offre sacrifices.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Wickidnesse is ayen bouyt bi merci and treuthe; and me bowith awei fro yuel bi the drede of the Lord.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Whanne the weyes of man plesen the Lord, he schal conuerte, yhe, hise enemyes to pees.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Betere is a litil with riytfulnesse, than many fruytis with wickidnesse.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 The herte of a man schal dispose his weie; but it perteyneth to the Lord to dresse hise steppis.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Dyuynyng is in the lippis of a king; his mouth schal not erre in doom.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 The domes of the Lord ben weiyte and a balaunce; and hise werkis ben alle the stoonys of the world.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Thei that don wickidli ben abhomynable to the king; for the trone of the rewme is maad stidfast bi riytfulnesse.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 The wille of kyngis is iust lippis; he that spekith riytful thingis, schal be dressid.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Indignacioun of the kyng is messangeris of deth; and a wijs man schal plese him.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 Lijf is in the gladnesse of the `cheer of the king; and his merci is as a reyn comynge late.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 Welde thou wisdom, for it is betere than gold; and gete thou prudence, for it is precyousere than siluer.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 The path of iust men bowith awei yuelis; the kepere of his soule kepith his weie.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Pride goith bifore sorewe; and the spirit schal be enhaunsid byfor fallyng.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 It is betere to be maad meke with mylde men, than to departe spuylis with proude men.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 A lerned man in word schal fynde goodis; and he that hopith in the Lord is blessid.
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 He that is wijs in herte, schal be clepid prudent; and he that is swete in speche, schal fynde grettere thingis.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 The welle of lijf is the lernyng of him that weldith; the techyng of foolis is foli.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 The herte of a wijs man schal teche his mouth; and schal encreesse grace to hise lippis.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Wordis wel set togidere is a coomb of hony; helthe of boonys is the swetnesse of soule.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 A weye is that semeth riytful to a man; and the laste thingis therof leden to deth.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 The soule of a man trauelinge trauelith to hym silf; for his mouth compellide hym.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 An vnwijs man diggith yuel; and fier brenneth in hise lippis.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 A weiward man reisith stryues; and a man ful of wordis departith princis.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 A wickid man flaterith his frend; and ledith hym bi a weie not good.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 He that thenkith schrewid thingis with iyen astonyed, bitith hise lippis, and parformeth yuel.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 A coroun of dignyte is eelde, that schal be foundun in the weies of riytfulnesse.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 A pacient man is betere than a stronge man; and he that `is lord of his soule, is betere than an ouercomere of citees.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Lottis ben sent into the bosum; but tho ben temperid of the Lord.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
