Proverbs 14
1 A wijs womman bildith hir hous; and an unwijs womman schal distrie with hondis an hous bildid.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 A man goynge in riytful weie, and dredinge God, is dispisid of hym, that goith in a weie of yuel fame.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 The yerde of pride is in the mouth of a fool; the lippis of wijs men kepen hem.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Where oxis ben not, the cratche is void; but where ful many cornes apperen, there the strengthe of oxe is opyn.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 A feithful witnesse schal not lie; a gileful witnesse bringith forth a leesing.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 A scornere sekith wisdom, and he fyndith not; the teching of prudent men is esy.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Go thou ayens a man a fool; and he schal not knowe the lippis of prudence.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 The wisdom of a fel man is to vndirstonde his weie; and the vnwarnesse of foolis errith.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 A fool scorneth synne; grace schal dwelle among iust men.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 The herte that knowith the bittirnesse of his soule; a straunger schal not be meddlid in the ioie therof.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 The hous of wickid men schal be don awei; the tabernaclis of iust men schulen buriowne.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Sotheli a weie is, that semeth iust to a man; but the laste thingis therof leden forth to deth.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Leiyyng schal be medlid with sorewe; and morenyng ocupieth the laste thingis of ioye.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 A fool schal be fillid with hise weies; and a good man schal be aboue hym.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 An innocent man bileueth to eche word; a felle man biholdith hise goyngis.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 A wijs man dredith, and bowith awei fro yuel; a fool skippith ouer, and tristith.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 A man vnpacient schal worche foli; and a gileful man is odiouse.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Litle men of wit schulen holde foli; and felle men schulen abide kunnyng.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Yuel men schulen ligge bifor goode men; and vnpitouse men bifor the yatis of iust men.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 A pore man schal be hateful, yhe, to his neiybore; but many men ben frendis of riche men.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 He that dispisith his neiybore, doith synne; but he that doith merci to a pore man, schal be blessid. He that bileueth in the Lord, loueth merci;
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 thei erren that worchen yuel. Merci and treuthe maken redi goodis;
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 abundaunce `schal be in ech good werk. Sotheli where ful many wordis ben, there nedynesse is ofte.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 The coroun of wise men is the richessis of hem; the fooli of foolis is vnwarnesse.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 A feithful witnesse delyuereth soulis; and a fals man bringith forth leesyngis.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 In the drede of the Lord is triste of strengthe; and hope schal be to the sones of it.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 The drede of the Lord is a welle of lijf; that it bowe awei fro the fallyng of deth.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 The dignite of the king is in the multitude of puple; and the schenschipe of a prince is in the fewnesse of puple.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 He that is pacient, is gouerned bi myche wisdom; but he that is vnpacient, enhaunsith his foli.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Helthe of herte is the lijf of fleischis; enuye is rot of boonys.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 He that falsli chalengith a nedi man, dispisith his maker; but he that hath merci on a pore man, onourith that makere.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 A wickid man is put out for his malice; but a iust man hopith in his deth.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Wisdom restith in the herte of a wijs man; and he schal teche alle vnlerned men.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Riytfulnesse reisith a folc; synne makith puplis wretchis.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 A mynystre vndurstondynge is acceptable to a kyng; a mynystre vnprofitable schal suffre the wrathfulnesse of him.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
