Proverbs 13
1 A wijs sone is the teching of the fadir; but he that is a scornere, herith not, whanne he is repreuyd.
A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 A man schal be fillid with goodis of the fruit of his mouth; but the soule of vnpitouse men is wickid.
A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 He that kepith his mouth, kepith his soule; but he that is vnwar to speke, schal feel yuels.
A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 A slow man wole, and wole not; but the soule of hem that worchen schal be maad fat.
Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 A iust man schal wlate a fals word; but a wickid man schendith, and schal be schent.
A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Riytfulnesse kepith the weie of an innocent man; but wickidnesse disseyueth a synnere.
Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
7 A man is as riche, whanne he hath no thing; and a man is as pore, whanne he is in many richessis.
Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Redempcioun of the soule of man is hise richessis; but he that is pore, suffrith not blamyng.
Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 The liyt of iust men makith glad; but the lanterne of wickid men schal be quenchid.
Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Stryues ben euere a mong proude men; but thei that don alle thingis with counsel, ben gouerned bi wisdom.
Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 Hastid catel schal be maad lesse; but that that is gaderid litil and litil with hond, schal be multiplied.
A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
12 Hope which is dilaied, turmentith the soule; a tre of lijf is desir comyng.
A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 He that bacbitith ony thing, byndith hym silf in to tyme to comynge; but he that dredith the comaundement, schal lyue in pees.
Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 The lawe of a wise man is a welle of lijf; that he bowe awei fro the falling of deth.
A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
15 Good teching schal yyue grace; a swolowe is in the weie of dispiseris.
Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 A fel man doith alle thingis with counsel; but he that is a fool, schal opene foli.
Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
17 The messanger of a wickid man schal falle in to yuel; a feithful messanger is helthe.
Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Nedynesse and schenschip is to him that forsakith techyng; but he that assentith to a blamere, schal be glorified.
Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 Desir, if it is fillid, delitith the soule; foolis wlaten hem that fleen yuels.
A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 He that goith with wijs men, schal be wijs; the freend of foolis schal be maad lijk hem.
A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 Yuel pursueth synneris; and goodis schulen be yoldun to iust men.
A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
22 A good man schal leeue aftir him eiris, sones, and the sones of sones; and the catel of a synnere is kept to a iust man.
A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Many meetis ben in the new tilid feeldis of fadris; and ben gaderid to othere men with out doom.
Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 He that sparith the yerde, hatith his sone; but he that loueth him, techith bisili.
A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
25 A iust man etith, and fillith his soule; but the wombe of wickid men is vnable to be fillid.
Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
