Proverbs 13
1 A wijs sone is the teching of the fadir; but he that is a scornere, herith not, whanne he is repreuyd.
A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.
2 A man schal be fillid with goodis of the fruit of his mouth; but the soule of vnpitouse men is wickid.
Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.
3 He that kepith his mouth, kepith his soule; but he that is vnwar to speke, schal feel yuels.
A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!
4 A slow man wole, and wole not; but the soule of hem that worchen schal be maad fat.
Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.
5 A iust man schal wlate a fals word; but a wickid man schendith, and schal be schent.
Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.
6 Riytfulnesse kepith the weie of an innocent man; but wickidnesse disseyueth a synnere.
Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.
7 A man is as riche, whanne he hath no thing; and a man is as pore, whanne he is in many richessis.
Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
8 Redempcioun of the soule of man is hise richessis; but he that is pore, suffrith not blamyng.
Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.
9 The liyt of iust men makith glad; but the lanterne of wickid men schal be quenchid.
Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.
10 Stryues ben euere a mong proude men; but thei that don alle thingis with counsel, ben gouerned bi wisdom.
Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.
11 Hastid catel schal be maad lesse; but that that is gaderid litil and litil with hond, schal be multiplied.
Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.
12 Hope which is dilaied, turmentith the soule; a tre of lijf is desir comyng.
Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.
13 He that bacbitith ony thing, byndith hym silf in to tyme to comynge; but he that dredith the comaundement, schal lyue in pees.
A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.
14 The lawe of a wise man is a welle of lijf; that he bowe awei fro the falling of deth.
A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
15 Good teching schal yyue grace; a swolowe is in the weie of dispiseris.
Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.
16 A fel man doith alle thingis with counsel; but he that is a fool, schal opene foli.
Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.
17 The messanger of a wickid man schal falle in to yuel; a feithful messanger is helthe.
Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.
18 Nedynesse and schenschip is to him that forsakith techyng; but he that assentith to a blamere, schal be glorified.
Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.
19 Desir, if it is fillid, delitith the soule; foolis wlaten hem that fleen yuels.
Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.
20 He that goith with wijs men, schal be wijs; the freend of foolis schal be maad lijk hem.
A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.
21 Yuel pursueth synneris; and goodis schulen be yoldun to iust men.
A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.
22 A good man schal leeue aftir him eiris, sones, and the sones of sones; and the catel of a synnere is kept to a iust man.
A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.
23 Many meetis ben in the new tilid feeldis of fadris; and ben gaderid to othere men with out doom.
Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.
24 He that sparith the yerde, hatith his sone; but he that loueth him, techith bisili.
A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.
25 A iust man etith, and fillith his soule; but the wombe of wickid men is vnable to be fillid.
Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.
