Proverbs 12
1 He that loueth chastisyng, loueth kunnyng; but he that hatith blamyngis, is vnwijs.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 He that is good, schal drawe to hym silf grace of the Lord; but he that tristith in hise thouytis, doith wickidli.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 A man schal not be maad strong by wyckidnesse; and the root of iust men schal not be moued.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 A diligent womman is a coroun to hir hosebond; and rot is in the boonys of that womman, that doith thingis worthi of confusioun.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 The thouytis of iust men ben domes; and the counselis of wickid men ben gileful.
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 The wordis of wickid men setten tresoun to blood; the mouth of iust men schal delyuere hem.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 Turne thou wickid men, and thei schulen not be; but the housis of iust men schulen dwelle perfitli.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 A man schal be knowun bi his teching; but he that is veyn and hertles, schal be open to dispising.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Betere is a pore man, and sufficient to him silf, than a gloriouse man, and nedi of breed.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 A iust man knowith the soulis of hise werk beestis; but the entrailis of wickid men ben cruel.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 He that worchith his lond, schal be fillid with looues; but he that sueth idilnesse, is moost fool. He that is swete, lyueth in temperaunces; and in hise monestyngis he forsakith dispisyngis.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 The desir of a wickid man is the memorial of worste thingis; but the roote of iust men schal encreesse.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 For the synnes of lippis `falling doun neiyeth to an yuel man; but a iust man schal scape fro angwisch.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 Of the fruyt of his mouth ech man schal be fillid with goodis; and bi the werkis of hise hondis it schal be yoldun to him.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 The weie of a fool is riytful in hise iyen; but he that is wijs, herith counsels.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 A fool schewith anoon his ire; but he that dissymelith wrongis, is wijs.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 He that spekith that, that he knowith, is a iuge of riytfulnesse; but he that lieth, is a gileful witnesse.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 A man is that bihetith, and he is prickid as with the swerd of conscience; but the tunge of wise men is helthe.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 The lippe of treuthe schal be stidfast with outen ende; but he that is a sudeyn witnesse, makith redi the tunge of leesyng.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 Gile is in the herte of hem that thenken yuels; but ioye sueth hem, that maken counsels of pees.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 What euere bifallith to a iust man, it schal not make hym sori; but wickid men schulen be fillid with yuel.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 False lippis is abhominacioun to the Lord; but thei that don feithfuli, plesen him.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 A fel man hilith kunnyng; and the herte of vnwise men stirith foli.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 The hond of stronge men schal haue lordschip; but the hond that is slow, schal serue to tributis.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 Morenynge in the herte of a iust man schal make hym meke; and he schal be maad glad bi a good word.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 He that dispisith harm for a frend, is a iust man; but the weie of wickid men schal disseyue hem.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 A gileful man schal not fynde wynnyng; and the substaunce of man schal be the prijs of gold.
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 Lijf is in the path of riytfulnesse; but the wrong weie leedith to deeth.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
