< Proverbs 11 >

1 A gileful balaunce is abhominacioun anentis God; and an euene weiyte is his wille.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Where pride is, there also dispising schal be; but where meeknesse is, there also is wisdom.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 The simplenesse of iust men schal dresse hem; and the disseyuyng of weiward men schal destrie hem.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Richessis schulen not profite in the dai of veniaunce; but riytfulnesse schal delyuere fro deth.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 The riytfulnesse of a simple man schal dresse his weie; and a wickid man schal falle in his wickidnesse.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 The riytfulnesse of riytful men schal delyuere hem; and wickid men schulen be takun in her aspiyngis.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Whanne a wickid man is deed, noon hope schal be ferther; and abidyng of bisy men schal perische.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 A iust man is delyuered from angwisch; and a wickid man schal be youun for hym.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 A feynere bi mouth disseyueth his freend; but iust men schulen be deliuered bi kunnyng.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 A citee schal be enhaunsid in the goodis of iust men; and preysyng schal be in the perdicioun of wickid men.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 A citee schal be enhaunsid bi blessing of iust men; and it schal be distried bi the mouth of wickid men.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 He that dispisith his freend, is nedi in herte; but a prudent man schal be stille.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 He that goith gilefuli, schewith priuetees; but he that is feithful, helith the priuetee of a freend.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Where a gouernour is not, the puple schal falle; but helthe `of the puple is, where ben many counsels.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 He that makith feith for a straunger, schal be turmentid with yuel; but he that eschewith snaris, schal be sikur.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 A graciouse womman schal fynde glorie; and stronge men schulen haue richessis.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 A merciful man doith wel to his soule; but he that is cruel, castith awei, yhe, kynnesmen.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 A wickid man makith vnstable werk; but feithful mede is to hym, that sowith riytfulnesse.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Merci schal make redi lijf; and the suyng of yuels `schal make redi deth.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 A schrewid herte is abhomynable to the Lord; and his wille is in hem, that goen symply.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Thouy hond be in the hond, an yuel man schal not be innocent; but the seed of iust men schal be sauyd.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 A goldun `sercle, ether ryng, in the `nose thrillis of a sowe, a womman fair and fool.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 The desir of iust men is al good; abiding of wickid men is woodnesse.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Sum men departen her owne thingis, and ben maad richere; other men rauyschen thingis, that ben not hern, and ben euere in nedynesse.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 A soule that blessith, schal be maad fat; and he that fillith, schal be fillid also.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 He that hidith wheete `in tyme, schal be cursid among the puplis; but blessyng schal come on the heed of silleris.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 Wel he risith eerli, that sekith good thingis; but he that is a serchere of yuels, schal be oppressid of tho.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 He that tristith in hise richessis, schal falle; but iust men schulen buriowne as a greene leef.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 He that disturblith his hows, schal haue wyndis in possessioun; and he that is a fool, schal serue a wijs man.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 The fruyt of a riytful man is the tre of lijf; and he that takith soulis, is a wijs man.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 If a iust man receyueth in erthe, how miche more an vnfeithful man, and synnere.
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!

< Proverbs 11 >