Proverbs 11
1 A gileful balaunce is abhominacioun anentis God; and an euene weiyte is his wille.
Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.
2 Where pride is, there also dispising schal be; but where meeknesse is, there also is wisdom.
Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.
3 The simplenesse of iust men schal dresse hem; and the disseyuyng of weiward men schal destrie hem.
Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.
4 Richessis schulen not profite in the dai of veniaunce; but riytfulnesse schal delyuere fro deth.
Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.
5 The riytfulnesse of a simple man schal dresse his weie; and a wickid man schal falle in his wickidnesse.
A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.
6 The riytfulnesse of riytful men schal delyuere hem; and wickid men schulen be takun in her aspiyngis.
Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.
7 Whanne a wickid man is deed, noon hope schal be ferther; and abidyng of bisy men schal perische.
Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.
8 A iust man is delyuered from angwisch; and a wickid man schal be youun for hym.
Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.
9 A feynere bi mouth disseyueth his freend; but iust men schulen be deliuered bi kunnyng.
Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.
10 A citee schal be enhaunsid in the goodis of iust men; and preysyng schal be in the perdicioun of wickid men.
Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.
11 A citee schal be enhaunsid bi blessing of iust men; and it schal be distried bi the mouth of wickid men.
Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.
12 He that dispisith his freend, is nedi in herte; but a prudent man schal be stille.
Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.
13 He that goith gilefuli, schewith priuetees; but he that is feithful, helith the priuetee of a freend.
Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.
14 Where a gouernour is not, the puple schal falle; but helthe `of the puple is, where ben many counsels.
Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.
15 He that makith feith for a straunger, schal be turmentid with yuel; but he that eschewith snaris, schal be sikur.
Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.
16 A graciouse womman schal fynde glorie; and stronge men schulen haue richessis.
Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.
17 A merciful man doith wel to his soule; but he that is cruel, castith awei, yhe, kynnesmen.
Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.
18 A wickid man makith vnstable werk; but feithful mede is to hym, that sowith riytfulnesse.
gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.
19 Merci schal make redi lijf; and the suyng of yuels `schal make redi deth.
Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.
20 A schrewid herte is abhomynable to the Lord; and his wille is in hem, that goen symply.
Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.
21 Thouy hond be in the hond, an yuel man schal not be innocent; but the seed of iust men schal be sauyd.
Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.
22 A goldun `sercle, ether ryng, in the `nose thrillis of a sowe, a womman fair and fool.
Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.
23 The desir of iust men is al good; abiding of wickid men is woodnesse.
Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.
24 Sum men departen her owne thingis, and ben maad richere; other men rauyschen thingis, that ben not hern, and ben euere in nedynesse.
Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.
25 A soule that blessith, schal be maad fat; and he that fillith, schal be fillid also.
Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.
26 He that hidith wheete `in tyme, schal be cursid among the puplis; but blessyng schal come on the heed of silleris.
A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.
27 Wel he risith eerli, that sekith good thingis; but he that is a serchere of yuels, schal be oppressid of tho.
A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.
28 He that tristith in hise richessis, schal falle; but iust men schulen buriowne as a greene leef.
A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.
29 He that disturblith his hows, schal haue wyndis in possessioun; and he that is a fool, schal serue a wijs man.
A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.
30 The fruyt of a riytful man is the tre of lijf; and he that takith soulis, is a wijs man.
Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 If a iust man receyueth in erthe, how miche more an vnfeithful man, and synnere.
Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.
