Proverbs 10
1 The parablis of Salomon. A wijs sone makith glad the fadir; but a fonned sone is the sorewe of his modir.
Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2 Tresouris of wickidnesse schulen not profite; but riytfulnesse schal delyuere fro deth.
Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 The Lord schal not turmente the soule of a iust man with hungur; and he schal distrie the tresouns of vnpitouse men.
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4 A slow hond hath wrouyt nedynesse; but the hond of stronge men makith redi richessis. Forsothe he that enforsith to gete `ony thing bi leesyngis, fedith the wyndis; sotheli the same man sueth briddis fleynge.
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 He that gaderith togidere in heruest, is a wijs sone; but he that slepith in sommer, is a sone of confusioun.
Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6 The blessing of God is ouer the heed of a iust man; but wickidnesse hilith the mouth of wickid men.
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7 The mynde of a iust man schal be with preisingis; and the name of wickid men schal wexe rotun.
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 A wijs man schal resseyue comaundementis with herte; a fool is betun with lippis.
A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 He that goith simpli, goith tristili; but he that makith schrewid hise weies, schal be opyn.
A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10 He that bekeneth with the iye, schal yyue sorewe; a fool schal be betun with lippis.
A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 The veyne of lijf is the mouth of a iust man; but the mouth of wickid men hilith wickidnesse.
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12 Hatrede reisith chidingis; and charite hilith alle synnes.
A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Wisdom is foundun in the lippis of a wise man; and a yerd in the bak of him that is nedi of herte.
Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14 Wise men hiden kunnyng; but the mouth of a fool is nexte to confusioun.
A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 The catel of a riche man is the citee of his strengthe; the drede of pore men is the nedynesse of hem.
A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16 The werk of a iust man is to lijf; but the fruyt of a wickid man is to synne.
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17 The weie of lijf is to him that kepith chastising; but he that forsakith blamyngis, errith.
A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 False lippis hiden hatrede; he that bringith forth dispisinge is vnwijs.
A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19 Synne schal not faile in myche spekyng; but he that mesurith hise lippis, is moost prudent.
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Chosun siluer is the tunge of a iust man; the herte of wickid men is for nouyt.
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21 The lippis of a iust man techen ful manye men; but thei that ben vnlerned, schulen die in nedinesse of herte.
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22 The blessing of the Lord makith riche men; and turment schal not be felowschipid to hem.
Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23 A fool worchith wickidnesse as bi leiyyng; but `wisdom is prudence to a man.
Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24 That that a wickid man dredith, schal come on hym; the desire of iust men schalbe youun to hem.
A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25 As a tempeste passynge, a wickid man schal not be; but a iust man schal be as an euerlastynge foundement.
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 As vynegre noieth the teeth, and smoke noieth the iyen; so a slow man noieth hem that senten hym in the weie.
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27 The drede of the Lord encreesith daies; and the yeeris of wickid men schulen be maad schort.
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Abiding of iust men is gladnesse; but the hope of wickid men schal perische.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 The strengthe of a symple man is the weie of the Lord; and drede to hem that worchen yuel.
Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30 A iust man schal not be moued with outen ende; but wickid men schulen not dwelle on the erthe.
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 The mouth of a iust man schal bringe forth wisdom; the tunge of schrewis schal perische.
Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 The lippis of a iust man biholden pleasaunt thingis; and the mouth of wickid men byholdith weiward thingis.
Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
