Job 9
1 Joob answeride, and seide, Verili Y woot, that it is so,
Felelt Jób és mondta:
2 and that a man comparisound to God schal not be maad iust.
Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
3 If he wole stryue with God, he may not answere to God oon for a thousynde.
Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
4 He is wiys in herte, and strong in myyt; who ayenstood hym, and hadde pees?
Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
5 Which bar hillis fro o place to anothir, and thei wisten not; whiche he distriede in his strong veniaunce.
A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
6 Which stirith the erthe fro his place, and the pilers therof schulen `be schakun togidere.
a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
7 Which comaundith to the sunne, and it risith not; and he closith the sterris, as vndur a signet.
a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
8 Which aloone stretchith forth heuenes, and goith on the wawis of the see.
kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
9 Which makith Ariture, and Orionas, and Hiadas, `that is, seuene sterris, and the innere thingis of the south.
teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
10 Which makith grete thingis, and that moun not be souyt out, and wondurful thingis, of whiche is noon noumbre.
a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
11 If he cometh to me, `that is, bi his grace, Y schal not se hym; if he goith awey, `that is, in withdrawynge his grace, Y schal not vndurstonde.
lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
12 If he axith sodeynli, who schal answere to hym? ethir who may seie to hym, Whi doist thou so?
ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
13 `God is he, whos wraththe no man may withstonde; and vndur whom thei ben bowid, that beren the world.
Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
14 Hou greet am Y, that Y answere to hym, and speke bi my wordis with hym?
hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
15 Which also schal not answere, thouy Y haue ony thing iust; but Y schal biseche my iuge.
A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
16 And whanne he hath herd me inwardli clepynge, Y bileue not, that he hath herd my vois.
Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
17 For in a whirlewynd he schal al to-breke me, and he schal multiplie my woundis, yhe, without cause.
A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
18 He grauntith not, that my spirit haue reste, and he fillith me with bittirnesses.
Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
19 If strengthe is souyt, `he is moost strong; if equyte of doom is souyt, no man dar yelde witnessynge for me.
Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
20 If Y wole make me iust, my mouth schal dampne me; if Y schal schewe me innocent, he schal preue me a schrewe.
Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
21 Yhe, thouy Y am symple, my soule schal not knowe this same thing; and it schal anoye me of my lijf.
Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
22 O thing is, which Y spak, he schal waste `bi deth also the innocent and wickid man.
Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
23 If he betith, sle he onys, and leiye he not of the peynes of innocent men.
Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
24 The erthe is youun in to the hondis of the wickid; he hilith the face of iugis; that if he is not, who therfor is?
Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
25 Mi daies weren swiftere than a corour; thei fledden, and sien not good.
Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
26 Thei passiden as schippis berynge applis, as an egle fleynge to mete.
Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
27 Whanne Y seie, Y schal not speke so; Y chaunge my face, and Y am turmentid with sorewe.
Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
28 Y drede alle my werkis, witynge that thou `woldist not spare the trespassour.
megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
29 Sotheli if Y am also thus wickid, whi haue Y trauelid in veyn?
Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
30 Thouy Y am waischun as with watris of snow, and thouy myn hondis schynen as moost cleene,
Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
31 netheles thou schalt dippe me in filthis, and my clothis, `that is, werkis, schulen holde me abhomynable.
akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
32 Trewli Y schal not answere a man, which is lijk me; nether that may be herd euenli with me in doom.
Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
33 `Noon is, that may repreue euer eithir, and sette his hond in bothe.
Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
34 Do he awei his yerde fro me, and his drede make not me aferd.
Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
35 Y schal speke, and Y schal not drede hym; for Y may not answere dredynge.
majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
