< Job 40 >
1 And the Lord addide, and spak to Joob,
Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
2 Whether he, that stryueth with God, schal haue rest so liytli? Sotheli he, that repreueth God, owith for to answere to hym.
A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
3 Forsothe Joob answeride to the Lord,
És szóla Jób az Úrnak, és monda:
4 and seide, What may Y answere, which haue spoke liytli? Y schal putte myn hond on my mouth.
Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
5 Y spak o thing, which thing Y wold, that Y hadde not seid; and Y spak anothir thing, to which Y schal no more adde.
Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
6 Forsothe the Lord answeride to Joob fro the whirlewynd,
Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
7 and seide, Girde thou as a man thi leendis, and Y schal axe thee, and schewe thou to me.
Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
8 Whether thou schalt make voide my doom, and schalt condempne me, that thou be maad iust?
Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
9 And if thou hast an arm, as God hath, and if thou thundrist with lijk vois, `take thou fairnesse aboute thee,
És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
10 and be thou reisid an hiy, and be thou gloriouse, and be thou clothid `in faire clothis.
Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
11 Distrie thou proude men in thi woodnesse, and biholde thou, and make lowe ech bostere.
Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
12 Biholde thou alle proude men, and schende thou hem; and al to-breke thou wickid men in her place.
Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
13 Hide thou hem in dust togidere, and drenche doun her faces in to a diche.
Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
14 And Y schal knowleche, that thi riyt hond may saue thee.
Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
15 Lo! behemot, whom Y made with thee, schal as an oxe ete hey.
Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
16 His strengthe is in hise leendis, and his vertu is in the nawle of his wombe.
Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
17 He streyneth his tail as a cedre; the senewis of his `stones of gendrure ben foldid togidere.
Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
18 Hise boonys ben as the pipis of bras; the gristil of hym is as platis of yrun.
Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
19 He is the bigynnyng of the weies of God; he, that made hym, schal sette his swerd to hym.
Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
20 Hillis beren eerbis to this behemot; alle the beestis of the feeld pleien there.
Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
21 He slepith vndur schadewe, in the pryuete of rehed, in moiste places.
Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
22 Schadewis hilen his schadewe; the salewis of the ryuer cumpassen hym.
Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
23 He schal soupe vp the flood, and he schal not wondre; he hath trist, that Jordan schal flowe in to his mouth.
Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
24 He schal take hem bi `the iyen of hym, as bi an hook; and bi scharpe schaftis he schal perse hise nosethirlis.
Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!