Job 12
1 Sotheli Joob answeride, and seide,
Felele erre Jób, és monda:
2 Therfor ben ye men aloone, that wisdom dwelle with you?
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
3 And to me is an herte, as and to you, and Y am not lowere than ye; for who knowith not these thingis, whiche ye knowen?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
4 He that is scorned of his frend, as Y am, schal inwardli clepe God, and God schal here hym; for the symplenesse of a iust man is scorned.
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
5 A laumpe is dispisid at the thouytis of riche men, and the laumpe is maad redi to a tyme ordeyned.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
6 The tabernaclis of robberis ben plenteuouse, `ether ful of goodis; and boldli thei terren God to wraththe, whanne he hath youe alle thingis in to her hondis.
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
7 No wondur, ax thou beestis, and tho schulen teche thee; and axe thou volatilis of the eir, and tho schulen schewe to thee.
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
8 Speke thou to the erthe, and it schal answere thee; and the fischis of the see schulen telle tho thingis.
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
9 Who knowith not that the hond of the Lord made alle these thingis?
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
10 In whos hond the soule is of ech lyuynge thing, and the spirit, `that is, resonable soule, of ech fleisch of man.
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
11 Whether the eere demeth not wordis, and the chekis of the etere demen sauour?
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
12 Wisdom is in elde men, and prudence is in myche tyme.
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
13 Wisdom and strengthe is at God; he hath counsel and vndurstondyng.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14 If he distrieth, no man is that bildith; if he schittith in a man, `noon is that openith.
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
15 If he holdith togidere watris, alle thingis schulen be maad drie; if he sendith out tho watris, tho schulen distrie the erthe.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
16 Strengthe and wisdom is at God; he knowith bothe hym that disseyueth and hym that is disseyued.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
17 And he bryngith conselours in to a fonned eende, and iugis in to wondryng, ethir astonying.
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
18 He vnbindith the girdil of kyngis, and girdith her reynes with a coorde.
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
19 He ledith her prestis with out glorie, and he disseyueth the principal men, `ethir counselours;
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
20 and he chaungith the lippis of sothefast men, and takith awei the doctrine of elde men.
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
21 He schedith out dispisyng on princes, and releeueth hem, that weren oppressid.
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
22 Which schewith depe thingis fro derknessis; and bryngith forth in to liyt the schadewe of deeth.
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
23 Which multiplieth folkis, and leesith hem, and restorith hem destried in to the hool.
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
24 Which chaungith the herte of princes of the puple of erthe; and disseyueth hem, that thei go in veyn out of the weie.
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
25 Thei schulen grope, as in derknessis, and not in liyt; and he schal make hem to erre as drunken men.
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
