< Esther 1 >
1 In the daies of kyng Assuerus, that regnede fro Ynde `til to Ethiopie, on an hundrid and seuene and twenti prouynces, whanne he sat in the seete of his rewme,
Történet Ahasvéros idejéből. Ahasvéros Indiától Etiópiáig 127 tartomány uralkodója volt.
2 the citee Susa was the bigynnyng of his rewme.
Amikor Susán városában, királyi trónján ült,
3 Therfor in the thridde yeer of his empire he made a greet feeste to alle hise princes and children, the strongeste men of Persis, and to the noble men of Medeis, and to the prefectis of prouynces, bifor him silf,
az összes vezető emberének és tisztségviselőjének uralkodásának harmadik évében – lakomát rendezett.
4 to schewe the richessis of the glorie of his rewme, and the gretnesse, and boost of his power in myche tyme, that is, an hundrid and `foure scoor daies.
Megjelentek előtte a perzsa és méd vezérek, a nemesek és a tartományok vezetői. 180 napon át mutogatta nekik királyi gazdagságát és királyi nagyságának pompás fényét.
5 And whanne the daies of the feeste weren fillid, he clepide to feeste al the puple that was foundun in Susa, fro the moost `til to the leeste; and he comaundide the feeste to be maad redi bi seuene daies in the porche of the orcherd and wode, that was set with the kyngis ournement and hond.
Ezt követően, Susán városában, a palota kertjében, hét napig tartó lakomát rendezett, melyen az egész nép apraja-nagyja részt vett.
6 And tentis of `the colour of the eir, and of gold, and of iacynct, susteyned with coordis of bijs, and of purpur, hangiden on ech side, whiche weren set in cerclis of yuer, and weren vndur set with pilers of marble; also seetis at the maner of beddis of gold and of siluer `weren disposid on the pawment arayede with smaragde and dyuerse stoon; which pawment peynture made fair bi wondurful dyuersite.
Fehér vászon és kék bíbor gyapjúszőtteseket fehér gyapjú és bíbor kötelekkel és ezüstkarikákkal erősítettek márványoszlopokhoz. A sötétmárvány, gyöngyház és alabástrom kövezeten arany és ezüst kerevetek voltak.
7 Sotheli thei, that weren clepid to meet, drunkun in goldun cuppis, and metes weren borun in with othere `and othere vessels; also plenteuouse wiyn, and `the best was set, as it was worthi to the greet doyng of the kyng.
Változatos formájú aranykelyhekből ittak.
8 And `noon was that constreynede `men not willynge to drynke; but so the kyng hadde ordeyned, `makynge souereyns of hise princes `to alle boordis, that ech man schulde take that, that he wolde.
A királyi bort királyi bőkezűséggel mérték; az ivásnál senkit sem erőltettek, mert a király minden udvarnagynak meghagyta, hogy a vendégek kedvére tegyenek.
9 Also Vasthi, the queen, made a feeste of wymmen in the paleis, where kyng Assuerus was wont to dwelle.
Vásti királyné is készíttetett lakomát a nők számára, a királyi palotában.
10 Therfor in the seuenthe dai, whanne the kyng was gladdere, and was hoot of wiyn aftir ful myche drinkyng, he comaundide Nauman, and Baracha, and Arbana, and Gabatha, and Zarath, and Abgatha, and Charchas, seuene oneste and chast seruauntis, `that mynistriden in his siyt,
A hetedik napon a királynak jó kedve támadt a bortól és megparancsolta Mehumánnak, Bizetának, Chárbonának, Bigetának, Ábágetának, Zétárnak és Chárkásznak a hét eunuchnak, akik Ahasvéros udvarában teljesítettek szolgálatot,
11 that thei schulden brynge in bifor the kyng the queen Vasti, with a diademe set on hir heed, to schewe hir fairnesse to alle the puplis and prynces; for sche was ful fair.
hogy vezessék be Vásti királynét a király elé, a királyi koronával a fején. (Ugyanis) meg akarta mutatni a népnek és a vezető embereknek, hogy milyen szép, mert igencsak szép megjelenésű volt.
12 And sche forsook, and dispiside to come at the comaundement of the kyng, which he hadde sent bi the oneste and chast seruauntes. Wherfor the kyng was wrooth, and kyndlid bi fulgreet woodnesse; and he axide the wise men,
De Vásti királyné nem volt hajlandó bemenni. Ezen a király nagyon felháborodott, és forrt benne a harag.
13 whiche bi the `kyngis custom weren euere with hym, and he dide alle thingis bi the counsel of hem, kunnynge the lawis and ritis of grettere men;
Megkérdezte tehát a (haragvó) király a múltat jól ismerő bölcseket – mint tudott, az idő tájt az volt a szokás, hogy a király minden ügyében a jogtudósok döntöttek.
14 forsothe the firste and the nexte weren Carsena, and Sechaaba, Admatha, and Tharsis, and Mares, and Marsana, and Manucha, seuene duykis of Persis and of Medeis, that sien the face of the kyng, and weren wont to sitte the firste aftir hym;
A hozzá legközelebb állók: Kersená, Sétár, Admátá, Társis, Meresz, Marstená és Memuchán. Ezek heten voltak Perzsia és Média azon vezető emberei, akik bármikor megjelenhettek a király színe előtt,
15 `the kyng axide hem, to what sentence the queen Vasthi schulde be suget, that nolde do the comaundement of kyng Assuerus, which he hadde sent bi the onest and chast seruauntis.
hogy törvény szerint mit kell tenni Vásti királynéval, amiért nem teljesítette Ahasvéros király – udvari emberei által küldött – parancsát?
16 And Manucha answeride, in audience of the kyng and of the pryncis, The queen Vasthi hath not oneli dispisid the kyng, but alle the pryncis and puplis, that ben in alle prouynces of kyng Assuerus.
Ekkor ezt mondta Memuchán, a király és a vezető emberek előtt: nemcsak a király ellen vétett Vásti királyné, hanem Ahasvéros király minden tartományának összes vezető embere és egész népe ellen is.
17 For the word of the queen schal go out to alle wymmen, that thei dispise her hosebondis, and seie, Kyng Assuerus comaundide, that the queen Vasthi schulde entre to hym, and sche nolde.
Mert a királyné tettének a híre eljut majd minden asszonyhoz, és ők is megvetik férjüket. Azt fogják mondani, hogy Ahasvéros király is megparancsolta, hogy Vásti királynét vezessék elé, de ő nem ment.
18 And bi this saumple alle the wyues of prynces of Persis and of Medeis schulen dispise the comaundementis of hosebondis; wherfor the indignacioun of the kyng is iust.
És azon napon el fogják mondani Perzsia és Média nagyasszonyai, akik hallottak a királyné dolgáról, mind a király vezető embereinek, és elég nagy lesz a megvetés és harag.
19 If it plesith to thee, `a comaundement go out fro thi face, and `be writun bi the lawe of Persis and of Medeis, which it is vnleueful to be passid, that Vasthi entre no more to the kyng, but anothir womman, which is betere than sche, take `the rewme of hir.
Ha a király jónak látja, bocsásson ki királyi dekrétumot, és ezt a perzsák és médek megváltoztathatatlan törvényei közé iktassák, miszerint Vásti nem jelenhet meg többé Ahasvéros színe előtt, a királynéi méltóságot pedig a király adja át másnak, Vástinál méltóbbnak.
20 And be this puplischid in to al the empire of thi prouynces, which is ful large, that alle wyues, both of grettere men and of lesse, yyue onour to her hosebondis.
S ha kitudódik a király rendelete, melyet utasításba ad egész királyságában, mert nagy az, akkor minden asszony megadja a tiszteletet férjének, aprajától, nagyjáig.
21 His counsel pleside the kyng and the prynces, and the kyng dide bi the counsel of Manucha;
Tetszett a dolog a királynak és a vezetőinek, és Memuchán szava szerint cselekedett a király.
22 and he sente pistlis bi alle the prouyncis of his rewme, as ech folk myyte here and rede, in dyuerse langagis and lettris, that hosebondis ben prynces and the grettere in her housis; and `he sente, that this be pupplischid bi alle puplis.
És a király minden tartományába leveleket küldött, mindegyik tartományba annak írás módja szerint, és mindegyik néphez annak nyelve szerint: hogy minden férfi úr legyen a maga házában, s beszéljen népének nyelve szerint.