1 Samuel 16
1 And the Lord seide to Samuel, Hou long biweilist thou Saul, sithen Y castide hym awey, that he regne not on Israel; fille thin horn with oile, and come, that Y sende thee to Ysay of Bethleem; for among hise sones Y haue purueide a king to me.
És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Meddig akarsz gyászolni Sául miatt, holott én őt megvetettem, hogy ne legyen király Izrael fölött! Töltsd meg szarudat olajjal és menj, hadd küldelek a Bét-Léchembeli Jísájhoz, mert fiai közül szemeltem ki magamnak királyt.
2 And Samuel seide, Hou schal Y go? for Saul schal here, and he schal sle me. And the Lord seide, Thou schalt take a calf of the droue in thi hond, and thou schalt seye, Y cam to make sacrifice to the Lord.
Mondta Sámuel: Hogyan menjek, meghallaná Sául és megölne engem! És mondta az Örökkévaló: Egy üszőtinót vigyél magaddal és mondjad: az Örökkévalónak áldozni jöttem.
3 And thou schalt clepe Ysay to the sacrifice, and Y schal schewe to thee, what thou schalt do; and thou schalt anoynte, whom euere Y schal schewe to thee.
Hívd meg Jísájt az áldozásra: én meg tudatom majd veled azt, amit tegyél, hogy fölkend nekem azt, akiről majd szólok hozzád.
4 Therfor Samuel dide, as the Lord spak to hym; and he cam in to Bethleem, and the eldere men of the citee wondriden, and camen to hym, and seiden, Whether thin entryng is pesible?
Megtette Sámuel azt, amit beszélt az Örökkévaló és odament Bét-Léchembe; s elejébe siettek a város vénei és mondták: Béke a jöveteled?
5 And he seide, It is pesible; Y cam to make sacrifice to the Lord; be ye halewid, and come ye with me, that Y make sacrifice. Therfor he halewide Ysai, and hise sones, and clepide hem to the sacrifice.
Mondta: Béke! Az Örökkévalónak áldozni jöttem, szenteljétek meg magatokat és jöjjetek velem áldozásra; és megszentelte Jísájt és fiait és meghívta őket az áldozásra.
6 And whanne thei hadden entrid, he siy Eliab, and seide, Whether bifor the Lord is his crist?
És volt, mikor odaértek, meglátta Elíábot; ekkor mondta: Bizony az Örökkévaló előtt van az ő fölkentje!
7 And the Lord seide to Samuel, Biholde thou not his cheer, nethir hiynesse of his stature; for Y castide hym awei, and Y demyde not bi `the siyt of man; for a man seeth tho thingis that ben opyn, but the Lord biholdith the herte.
És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Ne tekints ábrázatára és termetének magasvoltára, mert megvetem őt; mert nem úgy, amint az ember néz, – mert az ember a szemre néz, az Örökkévaló pedig a szívre néz.
8 And Ysai clepide Amynadab, and brouyte hym bifor Samuel; which seide, Nether the Lord hath chose this.
Ekkor szólította Jísáj Abínádábot és elvezette Sámuel előtt; mondta: Ezt sem választotta az Örökkévaló.
9 Forsothe Isay brouyte Samma; of whom Samuel seide, Also the Lord hath not chose this.
Erre elvezette Jísáj Sammát; mondta: Ezt sem választotta az Örökkévaló.
10 Therfor Isai brouyte hise seuene sones bifor Samuel; and Samuel seide to Ysai, The Lord hath `not chose of these.
Így elvezette Jísáj a hét fiát Sámuel előtt; de szólt Sámuel Jísájhoz: Nem választotta az Örökkévaló ezeket.
11 And Samuel seide to Isai, Whether thi sones ben now fillid? And Isai answeride, Yit `another is, a litil child, and lisewith scheep. And Samuel seide to Isai, Sende thou, and brynge hym; for we schulen not sitte to mete, bifor that he come hidur.
Ekkor szólt Sámuel Jísájhoz: Vége-e már az ifjaknak? Mondta: Még hátra van a legkisebb s íme, a juhokat legelteti. És szólt Sámuel Jísájhoz: Küldj el és hozasd őt, mert nem ülünk asztalhoz, míg ide nem jött,
12 Therfor Ysai sente, and brouyte hym; sotheli he was rodi, and fair in siyt, and of semely face. And the Lord seide, Rise thou, and anoynte hym; for it is he.
Küldött tehát és elhozta – ő pedig piros volt, meg szépszemű és szép tekintetű- és mondta az Örökkévaló: Kelj föl, kend föl őt, mert ez az!
13 Therfor Samuel took the horn of oyle, and anoyntid hym in the myddis of his britheren; and the Spirit of the Lord was dressid in to Dauid fro that day `and afterward. And Samuel roos, and yede in to Ramatha.
Ekkor vette Sámuel az olajszarut és fölkente őt testvérei közepette; és rászökött az Örökkévaló szelleme Dávidra attól a naptól fogva. Erre fölkelt Sámuel és elment Rámába.
14 And so the Spirit of the Lord yede awei fro Saul, and a wickid spirit of the Lord trauelide Saul.
Az Örökkévaló szelleme pedig eltávozott Sáultól és ijesztgette gonosz szellem az Örökkévalótól.
15 And the seruauntis of Saul seiden to hym, Lo! an yuel spirit of the Lord traueilith thee;
És szóltak Sául szolgái hozzá: Íme csak, Istennek egy gonosz szelleme ijesztget téged!
16 oure lord the kyng comaunde, and thi seruauntis that ben bifore thee, schulen seke a man, that kan synge with an harpe, that whanne the yuel spirit of the Lord takith thee, he harpe with his hond, and thou bere esiliere.
Szóljon hát ami urunk – szolgáid előtted vannak – hogy keressenek egy embert, aki tud hárfán játszani; és lesz, mikor rajtad lesz Istennek egy gonosz szelleme, akkor hárfázzon kezével és jobban lesz.
17 And Saul seide to hise seruauntis, Puruey ye to me sum man syngynge wel, and brynge ye hym to me.
Szólt Sául a szolgáihoz: Szemeljetek csak ki nekem egy embert, aki jól hárfáz és hozzátok hozzám.
18 And oon of the children answeride and seide, Lo! Y siy the sone of Ysai of Bethleem, kunnynge to synge, and `strongeste in myyt, and `a man able to batel, and prudent in wordis, and a feir man; and the Lord is with hym.
Ekkor megszólalt egy a legények közül és mondta: Íme, láttam egy fiát Jísájnak, a Bét-Léchembelinek, aki tud hárfázni, derék vitéz és harc embere, eszes beszédű és szép alakú ember; s az Örökkévaló vele van.
19 Therfor Saul sente messangeris to Ysay, and seide, Sende thou to me Dauid thi sone, `which is in the lesewis.
Küldött tehát Sául követeket Jísájhoz; és mondta: Küldd el hozzám Dávidot, a fiadat, aki a juhoknál van.
20 Therfor Isai took an asse `ful of looues, and a galoun of wyn, and a `kyde of geet; and sente bi the hond of Dauid his sone to Saul.
És vett Jísáj egy szamarat, kenyérrel, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldte fia Dávid által Sáulhoz.
21 And Dauid cam to Saul, and stood bifor hym; and Saul louyde hym greetli, and he was maad `his squyer.
És odajutott Dávid Sáulhoz és állt előtte; megszerette őt nagyon, és neki fegyverhordozója lett.
22 And Saul sente to Isay, and seide, Dauid stonde in my siyt, for he foond grace in myn iyen.
És küldött Sául Jísájhoz, mondván: Álljon, kérlek, Dávid előttem, mert kegyet talált szemeimben.
23 Therfor whanne euer the wickid spirit of the Lord took Saul, Dauid took the harpe, and smoot with his hond, and Saul was coumfortid, and he hadde liytere; for the wickid spirit yede awey fro hym.
Volt pedig, amikor rajta volt Istennek az a szelleme Sáulon, vette Dávid a hárfát és játszott kezével; akkor megkönnyebbült Sául és jobban lett, és el-eltávozott tőle a gonosz szellem.
