John 6
1 After these things, Jesus went away to the other side of the sea of Galilee, which is also called the Sea of Tiberias.
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2 A great multitude followed him, because they saw his signs which he did on those who were sick.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3 Jesus went up into the mountain, and he sat there with his disciples.
Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
4 Now the Passover, the feast of the Jews, was at hand.
Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
5 Jesus therefore, lifting up his eyes and seeing that a great multitude was coming to him, said to Philip, “Where are we to buy bread, that these may eat?”
Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6 He said this to test him, for he himself knew what he would do.
Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7 Philip answered him, “Two hundred denarii worth of bread is not sufficient for them, that every one of them may receive a little.”
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8 One of his disciples, Andrew, Simon Peter’s brother, said to him,
Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9 “There is a boy here who has five barley loaves and two fish, but what are these among so many?”
Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
10 Jesus said, “Have the people sit down.” Now there was much grass in that place. So the men sat down, in number about five thousand.
Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
11 Jesus took the loaves, and having given thanks, he distributed to the disciples, and the disciples to those who were sitting down, likewise also of the fish as much as they desired.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12 When they were filled, he said to his disciples, “Gather up the broken pieces which are left over, that nothing be lost.”
A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
13 So they gathered them up, and filled twelve baskets with broken pieces from the five barley loaves, which were left over by those who had eaten.
Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14 When therefore the people saw the sign which Jesus did, they said, “This is truly the prophet who comes into the world.”
Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
15 Jesus therefore, perceiving that they were about to come and take him by force to make him king, withdrew again to the mountain by himself.
Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
16 When evening came, his disciples went down to the sea.
Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
17 They entered into the boat, and were going over the sea to Capernaum. It was now dark, and Jesus had not come to them.
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
18 The sea was tossed by a great wind blowing.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
19 When therefore they had rowed about twenty-five or thirty stadia, they saw Jesus walking on the sea and drawing near to the boat; and they were afraid.
Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
20 But he said to them, “It is I. Don’t be afraid.”
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
21 They were willing therefore to receive him into the boat. Immediately the boat was at the land where they were going.
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
22 On the next day, the multitude that stood on the other side of the sea saw that there was no other boat there, except the one in which his disciples had embarked, and that Jesus hadn’t entered with his disciples into the boat, but his disciples had gone away alone.
Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
23 However, boats from Tiberias came near to the place where they ate the bread after the Lord had given thanks.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 When the multitude therefore saw that Jesus wasn’t there, nor his disciples, they themselves got into the boats and came to Capernaum, seeking Jesus.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
25 When they found him on the other side of the sea, they asked him, “Rabbi, when did you come here?”
És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
26 Jesus answered them, “Most certainly I tell you, you seek me, not because you saw signs, but because you ate of the loaves and were filled.
Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Don’t work for the food which perishes, but for the food which remains to eternal life, which the Son of Man will give to you. For God the Father has sealed him.” (aiōnios g166)
Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios g166)
28 They said therefore to him, “What must we do, that we may work the works of God?”
Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
29 Jesus answered them, “This is the work of God, that you believe in him whom he has sent.”
Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
30 They said therefore to him, “What then do you do for a sign, that we may see and believe you? What work do you do?
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
31 Our fathers ate the manna in the wilderness. As it is written, ‘He gave them bread out of heaven to eat.’”
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 Jesus therefore said to them, “Most certainly, I tell you, it wasn’t Moses who gave you the bread out of heaven, but my Father gives you the true bread out of heaven.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For the bread of God is that which comes down out of heaven and gives life to the world.”
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
34 They said therefore to him, “Lord, always give us this bread.”
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
35 Jesus said to them, “I am the bread of life. Whoever comes to me will not be hungry, and whoever believes in me will never be thirsty.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
36 But I told you that you have seen me, and yet you don’t believe.
De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
37 All those whom the Father gives me will come to me. He who comes to me I will in no way throw out.
Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
38 For I have come down from heaven, not to do my own will, but the will of him who sent me.
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
39 This is the will of my Father who sent me, that of all he has given to me I should lose nothing, but should raise him up at the last day.
Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
40 This is the will of the one who sent me, that everyone who sees the Son and believes in him should have eternal life; and I will raise him up at the last day.” (aiōnios g166)
Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios g166)
41 The Jews therefore murmured concerning him, because he said, “I am the bread which came down out of heaven.”
Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
42 They said, “Isn’t this Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? How then does he say, ‘I have come down out of heaven’?”
És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
43 Therefore Jesus answered them, “Don’t murmur among yourselves.
Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
44 No one can come to me unless the Father who sent me draws him; and I will raise him up in the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 It is written in the prophets, ‘They will all be taught by God.’ Therefore everyone who hears from the Father and has learned, comes to me.
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
46 Not that anyone has seen the Father, except he who is from God. He has seen the Father.
Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 I am the bread of life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your fathers ate the manna in the wilderness and they died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 This is the bread which comes down out of heaven, that anyone may eat of it and not die.
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51 I am the living bread which came down out of heaven. If anyone eats of this bread, he will live forever. Yes, the bread which I will give for the life of the world is my flesh.” (aiōn g165)
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn g165)
52 The Jews therefore contended with one another, saying, “How can this man give us his flesh to eat?”
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53 Jesus therefore said to them, “Most certainly I tell you, unless you eat the flesh of the Son of Man and drink his blood, you don’t have life in yourselves.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 He who eats my flesh and drinks my blood has eternal life, and I will raise him up at the last day. (aiōnios g166)
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 For my flesh is food indeed, and my blood is drink indeed.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 He who eats my flesh and drinks my blood lives in me, and I in him.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57 As the living Father sent me, and I live because of the Father, so he who feeds on me will also live because of me.
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58 This is the bread which came down out of heaven—not as our fathers ate the manna and died. He who eats this bread will live forever.” (aiōn g165)
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn g165)
59 He said these things in the synagogue, as he taught in Capernaum.
Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
60 Therefore many of his disciples, when they heard this, said, “This is a hard saying! Who can listen to it?”
Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
61 But Jesus knowing in himself that his disciples murmured at this, said to them, “Does this cause you to stumble?
Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
62 Then what if you would see the Son of Man ascending to where he was before?
Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
63 It is the spirit who gives life. The flesh profits nothing. The words that I speak to you are spirit, and are life.
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64 But there are some of you who don’t believe.” For Jesus knew from the beginning who they were who didn’t believe, and who it was who would betray him.
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65 He said, “For this cause I have said to you that no one can come to me, unless it is given to him by my Father.”
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66 At this, many of his disciples went back and walked no more with him.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
67 Jesus said therefore to the twelve, “You don’t also want to go away, do you?”
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
68 Simon Peter answered him, “Lord, to whom would we go? You have the words of eternal life. (aiōnios g166)
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios g166)
69 We have come to believe and know that you are the Christ, the Son of the living God.”
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
70 Jesus answered them, “Didn’t I choose you, the twelve, and one of you is a devil?”
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
71 Now he spoke of Judas, the son of Simon Iscariot, for it was he who would betray him, being one of the twelve.
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
