< Job 31 >

1 “I made a covenant with my eyes; how then should I look lustfully at a young woman?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 For what is the portion from God above, and the heritage from the Almighty on high?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is it not calamity to the unrighteous, and disaster to the workers of iniquity?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Doesn’t he see my ways, and count all my steps?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 “If I have walked with falsehood, and my foot has hurried to deceit
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 (let me be weighed in an even balance, that God may know my integrity);
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 if my step has turned out of the way, if my heart walked after my eyes, if any defilement has stuck to my hands,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 then let me sow, and let another eat. Yes, let the produce of my field be rooted out.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 “If my heart has been enticed to a woman, and I have laid wait at my neighbor’s door,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 then let my wife grind for another, and let others sleep with her.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For that would be a heinous crime. Yes, it would be an iniquity to be punished by the judges,
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 for it is a fire that consumes to destruction, and would root out all my increase.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 “If I have despised the cause of my male servant or of my female servant, when they contended with me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 what then will I do when God rises up? When he visits, what will I answer him?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Didn’t he who made me in the womb make him? Didn’t one fashion us in the womb?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 “If I have withheld the poor from their desire, or have caused the eyes of the widow to fail,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 or have eaten my morsel alone, and the fatherless has not eaten of it
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 (no, from my youth he grew up with me as with a father, I have guided her from my mother’s womb);
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 if I have seen any perish for want of clothing, or that the needy had no covering;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 if his heart hasn’t blessed me, if he hasn’t been warmed with my sheep’s fleece;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 if I have lifted up my hand against the fatherless, because I saw my help in the gate;
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 then let my shoulder fall from the shoulder blade, and my arm be broken from the bone.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 For calamity from God is a terror to me. Because of his majesty, I can do nothing.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 “If I have made gold my hope, and have said to the fine gold, ‘You are my confidence;’
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 If I have rejoiced because my wealth was great, and because my hand had gotten much;
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 if I have seen the sun when it shined, or the moon moving in splendor,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 and my heart has been secretly enticed, and my hand threw a kiss from my mouth;
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 this also would be an iniquity to be punished by the judges, for I would have denied the God who is above.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 “If I have rejoiced at the destruction of him who hated me, or lifted up myself when evil found him
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (I have certainly not allowed my mouth to sin by asking his life with a curse);
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 if the men of my tent have not said, ‘Who can find one who has not been filled with his meat?’
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 (the foreigner has not camped in the street, but I have opened my doors to the traveler);
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 if like Adam I have covered my transgressions, by hiding my iniquity in my heart,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 because I feared the great multitude, and the contempt of families terrified me, so that I kept silence, and didn’t go out of the door—
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 oh that I had one to hear me! Behold, here is my signature! Let the Almighty answer me! Let the accuser write my indictment!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Surely I would carry it on my shoulder, and I would bind it to me as a crown.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 I would declare to him the number of my steps. I would go near to him like a prince.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 If my land cries out against me, and its furrows weep together;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 if I have eaten its fruits without money, or have caused its owners to lose their life,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 let briers grow instead of wheat, and stinkweed instead of barley.” The words of Job are ended.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

< Job 31 >