Job 23
1 Then Job answered,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Even today my complaint is rebellious. His hand is heavy in spite of my groaning.
Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 Oh that I knew where I might find him! That I might come even to his seat!
Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
4 I would set my cause in order before him, and fill my mouth with arguments.
Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
5 I would know the words which he would answer me, and understand what he would tell me.
Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Would he contend with me in the greatness of his power? No, but he would listen to me.
Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 There the upright might reason with him, so I should be delivered forever from my judge.
Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 “If I go east, he is not there. If I go west, I can’t find him.
Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
9 He works to the north, but I can’t see him. He turns south, but I can’t catch a glimpse of him.
Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
10 But he knows the way that I take. When he has tried me, I will come out like gold.
De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
11 My foot has held fast to his steps. I have kept his way, and not turned away.
Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
12 I haven’t gone back from the commandment of his lips. I have treasured up the words of his mouth more than my necessary food.
Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
13 But he stands alone, and who can oppose him? What his soul desires, even that he does.
Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
14 For he performs that which is appointed for me. Many such things are with him.
Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
15 Therefore I am terrified at his presence. When I consider, I am afraid of him.
Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
16 For God has made my heart faint. The Almighty has terrified me.
Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 Because I was not cut off before the darkness, neither did he cover the thick darkness from my face.
Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
