Psalms 22
1 For the Chief Musician; set to “The Doe of the Morning.” A Psalm by David. My God, my God, why have you forsaken me? Why are you so far from helping me, and from the words of my groaning?
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
2 My God, I cry in the daytime, but you don’t answer; in the night season, and am not silent.
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
3 But you are holy, you who inhabit the praises of Israel.
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
4 Our fathers trusted in you. They trusted, and you delivered them.
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
5 They cried to you, and were delivered. They trusted in you, and were not disappointed.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 But I am a worm, and no man; a reproach of men, and despised by the people.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
7 All those who see me mock me. They insult me with their lips. They shake their heads, saying,
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
8 “He trusts in the LORD. Let him deliver him. Let him rescue him, since he delights in him.”
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
9 But you brought me out of the womb. You made me trust while at my mother’s breasts.
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
10 I was thrown on you from my mother’s womb. You are my God since my mother bore me.
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
11 Don’t be far from me, for trouble is near. For there is no one to help.
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
12 Many bulls have surrounded me. Strong bulls of Bashan have encircled me.
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
13 They open their mouths wide against me, lions tearing prey and roaring.
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
14 I am poured out like water. All my bones are out of joint. My heart is like wax. It is melted within me.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
15 My strength is dried up like a potsherd. My tongue sticks to the roof of my mouth. You have brought me into the dust of death.
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
16 For dogs have surrounded me. A company of evildoers have enclosed me. They have pierced my hands and feet.
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
17 I can count all of my bones. They look and stare at me.
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
18 They divide my garments among them. They cast lots for my clothing.
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
19 But don’t be far off, LORD. You are my help. Hurry to help me!
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
20 Deliver my soul from the sword, my precious life from the power of the dog.
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
21 Save me from the lion’s mouth! Yes, you have rescued me from the horns of the wild oxen.
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
22 I will declare your name to my brothers. Among the assembly, I will praise you.
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
23 You who fear the LORD, praise him! All you descendants of Jacob, glorify him! Stand in awe of him, all you descendants of Israel!
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
24 For he has not despised nor abhorred the affliction of the afflicted, neither has he hidden his face from him; but when he cried to him, he heard.
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
25 My praise of you comes in the great assembly. I will pay my vows before those who fear him.
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
26 The humble shall eat and be satisfied. They shall praise the LORD who seek after him. Let your hearts live forever.
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
27 All the ends of the earth shall remember and turn to the LORD. All the relatives of the nations shall worship before you.
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
28 For the kingdom is the LORD’s. He is the ruler over the nations.
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
29 All the rich ones of the earth shall eat and worship. All those who go down to the dust shall bow before him, even he who can’t keep his soul alive.
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
30 Posterity shall serve him. Future generations shall be told about the Lord.
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
31 They shall come and shall declare his righteousness to a people that shall be born, for he has done it.
Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
