Mark 6
1 He went out from there. He came into his own country, and his disciples followed him.
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 When the Sabbath had come, he began to teach in the synagogue, and many hearing him were astonished, saying, “Where did this man get these things?” and, “What is the wisdom that is given to this man, that such mighty works come about by his hands?
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 Isn’t this the carpenter, the son of Mary and brother of James, Joses, Judah, and Simon? Aren’t his sisters here with us?” So they were offended at him.
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 Jesus said to them, “A prophet is not without honor, except in his own country, and among his own relatives, and in his own house.”
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 He could do no mighty work there, except that he laid his hands on a few sick people and healed them.
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 He marveled because of their unbelief. He went around the villages teaching.
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 He called to himself the twelve, and began to send them out two by two; and he gave them authority over the unclean spirits.
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 He commanded them that they should take nothing for their journey, except a staff only: no bread, no wallet, no money in their purse,
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 but to wear sandals, and not put on two tunics.
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 He said to them, “Wherever you enter into a house, stay there until you depart from there.
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 Whoever will not receive you nor hear you, as you depart from there, shake off the dust that is under your feet for a testimony against them. Assuredly, I tell you, it will be more tolerable for Sodom and Gomorrah in the day of judgment than for that city!”
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 They went out and preached that people should repent.
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 They cast out many demons, and anointed many with oil who were sick and healed them.
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 King Herod heard this, for his name had become known, and he said, “John the Baptizer has risen from the dead, and therefore these powers are at work in him.”
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 But others said, “He is Elijah.” Others said, “He is a prophet, or like one of the prophets.”
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 But Herod, when he heard this, said, “This is John, whom I beheaded. He has risen from the dead.”
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 For Herod himself had sent out and arrested John and bound him in prison for the sake of Herodias, his brother Philip’s wife, for he had married her.
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 For John had said to Herod, “It is not lawful for you to have your brother’s wife.”
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 Herodias set herself against him and desired to kill him, but she couldn’t,
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 for Herod feared John, knowing that he was a righteous and holy man, and kept him safe. When he heard him, he did many things, and he heard him gladly.
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 Then a convenient day came when Herod on his birthday made a supper for his nobles, the high officers, and the chief men of Galilee.
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 When the daughter of Herodias herself came in and danced, she pleased Herod and those sitting with him. The king said to the young lady, “Ask me whatever you want, and I will give it to you.”
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 He swore to her, “Whatever you ask of me, I will give you, up to half of my kingdom.”
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 She went out and said to her mother, “What shall I ask?” She said, “The head of John the Baptizer.”
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 She came in immediately with haste to the king and requested, “I want you to give me right now the head of John the Baptizer on a platter.”
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 The king was exceedingly sorry, but for the sake of his oaths and of his dinner guests, he didn’t wish to refuse her.
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 Immediately the king sent out a soldier of his guard and commanded to bring John’s head; and he went and beheaded him in the prison,
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 and brought his head on a platter, and gave it to the young lady; and the young lady gave it to her mother.
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 When his disciples heard this, they came and took up his corpse and laid it in a tomb.
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 The apostles gathered themselves together to Jesus, and they told him all things, whatever they had done, and whatever they had taught.
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 He said to them, “Come away into a deserted place, and rest awhile.” For there were many coming and going, and they had no leisure so much as to eat.
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 They went away in the boat to a deserted place by themselves.
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 They saw them going, and many recognized him and ran there on foot from all the cities. They arrived before them and came together to him.
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 Jesus came out, saw a great multitude, and he had compassion on them because they were like sheep without a shepherd; and he began to teach them many things.
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 When it was late in the day, his disciples came to him and said, “This place is deserted, and it is late in the day.
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 Send them away, that they may go into the surrounding country and villages and buy themselves bread, for they have nothing to eat.”
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 But he answered them, “You give them something to eat.” They asked him, “Shall we go and buy two hundred denarii worth of bread and give them something to eat?”
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 He said to them, “How many loaves do you have? Go see.” When they knew, they said, “Five, and two fish.”
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 He commanded them that everyone should sit down in groups on the green grass.
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 They sat down in ranks, by hundreds and by fifties.
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 He took the five loaves and the two fish; and looking up to heaven, he blessed and broke the loaves, and he gave to his disciples to set before them, and he divided the two fish among them all.
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 They all ate and were filled.
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 They took up twelve baskets full of broken pieces and also of the fish.
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 Those who ate the loaves were five thousand men.
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 Immediately he made his disciples get into the boat and go ahead to the other side, to Bethsaida, while he himself sent the multitude away.
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 After he had taken leave of them, he went up the mountain to pray.
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 When evening had come, the boat was in the middle of the sea, and he was alone on the land.
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 Seeing them distressed in rowing, for the wind was contrary to them, about the fourth watch of the night he came to them, walking on the sea; and he would have passed by them,
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 but they, when they saw him walking on the sea, supposed that it was a ghost, and cried out;
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 for they all saw him and were troubled. But he immediately spoke with them and said to them, “Cheer up! It is I! Don’t be afraid.”
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 He got into the boat with them; and the wind ceased, and they were very amazed among themselves, and marveled;
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 for they hadn’t understood about the loaves, but their hearts were hardened.
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 When they had crossed over, they came to land at Gennesaret and moored to the shore.
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 When they had come out of the boat, immediately the people recognized him,
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 and ran around that whole region, and began to bring those who were sick on their mats to where they heard he was.
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 Wherever he entered—into villages, or into cities, or into the country—they laid the sick in the marketplaces and begged him that they might just touch the fringe of his garment; and as many as touched him were made well.
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.
