< Psalms 74 >
1 A contemplation by Asaph. God, why have you rejected us forever? Why does your anger smoulder against the sheep of your pasture?
Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
2 Remember your congregation, which you purchased of old, which you have redeemed to be the tribe of your inheritance: Mount Zion, in which you have lived.
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
3 Lift up your feet to the perpetual ruins, all the evil that the enemy has done in the sanctuary.
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
4 Your adversaries have roared in the middle of your assembly. They have set up their standards as signs.
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
5 They behaved like men wielding axes, cutting through a thicket of trees.
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
6 Now they break all its carved work down with hatchet and hammers.
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
7 They have burnt your sanctuary to the ground. They have profaned the dwelling place of your Name.
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
8 They said in their heart, “We will crush them completely.” They have burnt up all the places in the land where God was worshipped.
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
9 We see no miraculous signs. There is no longer any prophet, neither is there amongst us anyone who knows how long.
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
10 How long, God, shall the adversary reproach? Shall the enemy blaspheme your name forever?
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
11 Why do you draw back your hand, even your right hand? Take it from your chest and consume them!
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
12 Yet God is my King of old, working salvation throughout the earth.
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
13 You divided the sea by your strength. You broke the heads of the sea monsters in the waters.
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
14 You broke the heads of Leviathan in pieces. You gave him as food to people and desert creatures.
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
15 You opened up spring and stream. You dried up mighty rivers.
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
16 The day is yours, the night is also yours. You have prepared the light and the sun.
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
17 You have set all the boundaries of the earth. You have made summer and winter.
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
18 Remember this, that the enemy has mocked you, LORD. Foolish people have blasphemed your name.
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
19 Don’t deliver the soul of your dove to wild beasts. Don’t forget the life of your poor forever.
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
20 Honour your covenant, for haunts of violence fill the dark places of the earth.
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
21 Don’t let the oppressed return ashamed. Let the poor and needy praise your name.
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
22 Arise, God! Plead your own cause. Remember how the foolish man mocks you all day.
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
23 Don’t forget the voice of your adversaries. The tumult of those who rise up against you ascends continually.
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!