Matthew 5
1 Seeing the multitudes, he went up onto the mountain. When he had sat down, his disciples came to him.
Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
2 He opened his mouth and taught them, saying,
És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
3 “Blessed are the poor in spirit, for theirs is the Kingdom of Heaven.
Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
4 Blessed are those who mourn, for they shall be comforted.
Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
5 Blessed are the gentle, for they shall inherit the earth.
Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
6 Blessed are those who hunger and thirst for righteousness, for they shall be filled.
Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
7 Blessed are the merciful, for they shall obtain mercy.
Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
8 Blessed are the pure in heart, for they shall see God.
Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
9 Blessed are the peacemakers, for they shall be called children of God.
Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10 Blessed are those who have been persecuted for righteousness’ sake, for theirs is the Kingdom of Heaven.
Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
11 “Blessed are you when people reproach you, persecute you, and say all kinds of evil against you falsely, for my sake.
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
12 Rejoice, and be exceedingly glad, for great is your reward in heaven. For that is how they persecuted the prophets who were before you.
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
13 “You are the salt of the earth, but if the salt has lost its flavour, with what will it be salted? It is then good for nothing, but to be cast out and trodden under the feet of men.
Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
14 You are the light of the world. A city located on a hill can’t be hidden.
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
15 Neither do you light a lamp and put it under a measuring basket, but on a stand; and it shines to all who are in the house.
Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
16 Even so, let your light shine before men, that they may see your good works and glorify your Father who is in heaven.
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
17 “Don’t think that I came to destroy the law or the prophets. I didn’t come to destroy, but to fulfil.
Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18 For most certainly, I tell you, until heaven and earth pass away, not even one smallest letter or one tiny pen stroke shall in any way pass away from the law, until all things are accomplished.
Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
19 Therefore, whoever shall break one of these least commandments and teach others to do so, shall be called least in the Kingdom of Heaven; but whoever shall do and teach them shall be called great in the Kingdom of Heaven.
Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
20 For I tell you that unless your righteousness exceeds that of the scribes and Pharisees, there is no way you will enter into the Kingdom of Heaven.
Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21 “You have heard that it was said to the ancient ones, ‘You shall not murder;’ and ‘Whoever murders will be in danger of the judgement.’
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
22 But I tell you that everyone who is angry with his brother without a cause will be in danger of the judgement. Whoever says to his brother, ‘Raca!’ will be in danger of the council. Whoever says, ‘You fool!’ will be in danger of the fire of Gehenna. (Geenna g1067)
Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
23 “If therefore you are offering your gift at the altar, and there remember that your brother has anything against you,
Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
24 leave your gift there before the altar, and go your way. First be reconciled to your brother, and then come and offer your gift.
Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
25 Agree with your adversary quickly while you are with him on the way; lest perhaps the prosecutor deliver you to the judge, and the judge deliver you to the officer, and you be cast into prison.
Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
26 Most certainly I tell you, you shall by no means get out of there until you have paid the last penny.
Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
27 “You have heard that it was said, ‘You shall not commit adultery;’
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
28 but I tell you that everyone who gazes at a woman to lust after her has committed adultery with her already in his heart.
Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
29 If your right eye causes you to stumble, pluck it out and throw it away from you. For it is more profitable for you that one of your members should perish than for your whole body to be cast into Gehenna. (Geenna g1067)
Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
30 If your right hand causes you to stumble, cut it off, and throw it away from you. For it is more profitable for you that one of your members should perish, than for your whole body to be cast into Gehenna. (Geenna g1067)
És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
31 “It was also said, ‘Whoever shall put away his wife, let him give her a writing of divorce,’
Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
32 but I tell you that whoever puts away his wife, except for the cause of sexual immorality, makes her an adulteress; and whoever marries her when she is put away commits adultery.
Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
33 “Again you have heard that it was said to the ancient ones, ‘You shall not make false vows, but shall perform to the Lord your vows,’
Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
34 but I tell you, don’t swear at all: neither by heaven, for it is the throne of God;
Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35 nor by the earth, for it is the footstool of his feet; nor by Jerusalem, for it is the city of the great King.
Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36 Neither shall you swear by your head, for you can’t make one hair white or black.
Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37 But let your ‘Yes’ be ‘Yes’ and your ‘No’ be ‘No.’ Whatever is more than these is of the evil one.
Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
38 “You have heard that it was said, ‘An eye for an eye, and a tooth for a tooth.’
Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39 But I tell you, don’t resist him who is evil; but whoever strikes you on your right cheek, turn to him the other also.
Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
40 If anyone sues you to take away your coat, let him have your cloak also.
És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
41 Whoever compels you to go one mile, go with him two.
És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
42 Give to him who asks you, and don’t turn away him who desires to borrow from you.
A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43 “You have heard that it was said, ‘You shall love your neighbour and hate your enemy.’
Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44 But I tell you, love your enemies, bless those who curse you, do good to those who hate you, and pray for those who mistreat you and persecute you,
Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
45 that you may be children of your Father who is in heaven. For he makes his sun to rise on the evil and the good, and sends rain on the just and the unjust.
Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46 For if you love those who love you, what reward do you have? Don’t even the tax collectors do the same?
Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
47 If you only greet your friends, what more do you do than others? Don’t even the tax collectors do the same?
És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
48 Therefore you shall be perfect, just as your Father in heaven is perfect.
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
