< Psalms 144 >
1 By David. Blessed be the LORD, my rock, who trains my hands to war, and my fingers to battle—
Dávidtól. Áldva legyen az Örökkévaló én sziklám, ki kezeimet háborúra tanítja, újjaimat harczra.
2 my loving kindness, my fortress, my high tower, my deliverer, my shield, and he in whom I take refuge, who subdues my people under me.
Kegyelmem és váram, mentsváram és megszabadítóm nekem, pajzsom, s ő benne kerestem menedéket, a ki népeket leigáz én alám.
3 LORD, what is man, that you care for him? Or the son of man, that you think of him?
Örökkévaló, mi az ember, hogy őt megismerted, a halandó fia, hogy őt számba vetted?
4 Man is like a breath. His days are like a shadow that passes away.
Az ember a lehelethez hasonlít, napjai mint a muló árnyék.
5 Part your heavens, LORD, and come down. Touch the mountains, and they will smoke.
Örökkévaló, hajtsd meg egedet és szállj le, érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek;
6 Throw out lightning, and scatter them. Send out your arrows, and rout them.
hajíts villámot és szórd szét őket, küldd nyilaidat és zavard meg őket.
7 Stretch out your hand from above, rescue me, and deliver me out of great waters, out of the hands of foreigners,
Nyújtsd ki kezedet a magasból, ragadj ki és ments meg nagy vizektől, az idegenek kezéböl;
8 whose mouths speak deceit, whose right hand is a right hand of falsehood.
kiknek szája hamisat beszélt és jobbjuk hazugság jobbja,
9 I will sing a new song to you, God. On a ten-stringed lyre, I will sing praises to you.
Isten, új éneket hadd énekelek neked, tíz huru lanton hadd zengek nehed.
10 You are he who gives salvation to kings, who rescues David, his servant, from the deadly sword.
Ki segedelmet adott királyoknak, ki kiragadta szolgáját, Dávidot gonosz kardtól:
11 Rescue me, and deliver me out of the hands of foreigners, whose mouths speak deceit, whose right hand is a right hand of falsehood.
ragadj ki és ments meg engem az idegenek kezéből, kiknek szája hamisat beszélt, és jobbjuk hazugság jobbja;
12 Then our sons will be like well-nurtured plants, our daughters like pillars carved to adorn a palace.
A midőn fiaink akár csemeték, nagyra nevelve ifjúkorukban, leányaink akár sarokpillérek, kivágva templomnak mintájára;
13 Our barns are full, filled with all kinds of provision. Our sheep produce thousands and ten thousands in our fields.
csürjeink telvék, nyújtva eleséget eleségre, juhaink ezrivel szaporodnak, tizezrivel térségeinken;
14 Our oxen will pull heavy loads. There is no breaking in, and no going away, and no outcry in our streets.
ökreink megterhelve – sem rés, sem kivonulás, sem sikoltás piaczainkon:
15 Happy are the people who are in such a situation. Happy are the people whose God is the LORD.
boldog a nép, melynek így vagyon dolga, boldog a nép, melynek az Örökkévaló az ő Istene!