Job 41
1 “Can you draw out Leviathan with a fish hook, or press down his tongue with a cord?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2 Can you put a rope into his nose, or pierce his jaw through with a hook?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
3 Will he make many petitions to you, or will he speak soft words to you?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4 Will he make a covenant with you, that you should take him for a servant forever?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
5 Will you play with him as with a bird? Or will you bind him for your girls?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6 Will traders barter for him? Will they part him amongst the merchants?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7 Can you fill his skin with barbed irons, or his head with fish spears?
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
8 Lay your hand on him. Remember the battle, and do so no more.
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
9 Behold, the hope of him is in vain. Won’t one be cast down even at the sight of him?
Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
10 None is so fierce that he dare stir him up. Who then is he who can stand before me?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
11 Who has first given to me, that I should repay him? Everything under the heavens is mine.
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
12 “I will not keep silence concerning his limbs, nor his mighty strength, nor his goodly frame.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13 Who can strip off his outer garment? Who will come within his jaws?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
14 Who can open the doors of his face? Around his teeth is terror.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
15 Strong scales are his pride, shut up together with a close seal.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
16 One is so near to another, that no air can come between them.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
17 They are joined to one another. They stick together, so that they can’t be pulled apart.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18 His sneezing flashes out light. His eyes are like the eyelids of the morning.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
19 Out of his mouth go burning torches. Sparks of fire leap out.
A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
20 Out of his nostrils a smoke goes, as of a boiling pot over a fire of reeds.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
21 His breath kindles coals. A flame goes out of his mouth.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
22 There is strength in his neck. Terror dances before him.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 The flakes of his flesh are joined together. They are firm on him. They can’t be moved.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 His heart is as firm as a stone, yes, firm as the lower millstone.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 When he raises himself up, the mighty are afraid. They retreat before his thrashing.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 If one attacks him with the sword, it can’t prevail; nor the spear, the dart, nor the pointed shaft.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 He counts iron as straw, and bronze as rotten wood.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 The arrow can’t make him flee. Sling stones are like chaff to him.
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
29 Clubs are counted as stubble. He laughs at the rushing of the javelin.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
30 His undersides are like sharp potsherds, leaving a trail in the mud like a threshing sledge.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 He makes the deep to boil like a pot. He makes the sea like a pot of ointment.
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32 He makes a path shine after him. One would think the deep had white hair.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
33 On earth there is not his equal, that is made without fear.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 He sees everything that is high. He is king over all the sons of pride.”
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
